Hírek

Hit és szeretet

Amikor elkezdtük az idei Nagyböjtöt, és vele együtt elmélkedés-sorozatunkat az erényekről a teremtett világ iránti keresztény felelősség fényében, még XVI. Benedek volt Róma püspöke és az egész világ katolikusainak Szentatyja. Mire a Nagyhéten záróelmélkedésünkhöz értünk, már Ferenc pápa gyakorolja ugyanezt a péteri szolgálatot. Egy pápával indultunk, aki minden elődjénél markánsabban kiáltotta bele a világba – gondoljunk csak például 2010-es újévi üzenetére – a teremtett valóság és benne az ember tiszteletének sürgető szükségességét; és utódjának idején „érkezünk”, aki mindjárt első megszólalásaiban – és gesztusaiban – meghökkentő konkrétsággal fejezi ki elszántságát ennek az evangéliumból fakadó követelménynek a megélése iránt. Az elején XVI. Benedekre figyeltünk, aki korunk valószínűleg egyik legnagyobb átlátóképességű gondolkodójaként az egész teológiatörténetet felölelő és ugyanakkor messze előremutató alapossággal és pontossággal volt képes kifejteni a hit tanítását; most pedig Ferenc pápa ritmusát igyekszünk felvenni, aki radikális egyszerűséggel valósítja meg a szeretetben ennek a hitnek kézenfekvő következtetéseit. Szükség volt az előző pápa nagyon tiszta hit-alapozására, hogy aztán az Egyház bátran követhessen egy ilyen dinamikus meghívást a cselekvésre; és itt az ideje a tettekre váltott szeretetre tenni a hangsúlyt, ha már egyszer elméletileg ennyire jól körvonalazódott a küldetés...

A házad: a kerted

 

Ilyenkor tavasszal, akinek akár csak egy zsebkendőnyi földje is van, azt könnyen elkapja a kertészkedési láz. De vajon mit érdemes vetni, ültetni annak, akinek csak egy balkon vagy egy folyosó áll a rendelkezésére? Milyen növények maradnak meg a cserépben, balkonládában? És virágot vagy inkább zöldséget, gyümölcsöt termesszünk?
 
A zsebkertészeknek szóló számos jó tanács közül az biztosan megfontolandó, hogy a veteményezés előtt alaposan meg kell gondolni, hogy a kifejlett növényeink mekkorára nőnek majd és mennyi napfényt igényelnek. A vízigényt vagy a szárazság tűrőképesség esetleges hiányát locsolással lehet kompenzálni, de a növények mérete és a hely adottságai meghatározóak ahhoz, hogy ne csak a munkát élvezzük, de a kertészkedés eredményének is örülhessünk.

Íztelen paradicsom helyett inkább termesszünk ízeset

A boltokban kapható paradicsom szép, kemény, jobb esetben piros színű és esetleg még emlékeztet is az íze a paradicsom eredeti ízére. Aki azonban mégsem elégedett azzal a gyümölccsel, amit a boltok kínálnak számára, bátran próbálkozhat saját termesztéssel.  Elképzelhető, hogy nem sikerül tökéletesen szabályos formát, szuper sokáig eltartható állagot elérni, de valódi piros, zamatos paradicsomot minden bizonnyal igen.

A paradicsom a benne lévő cukortól lesz édes, kellemesen savas, zamatos gyümölcs. Az elállóság azonban ma már fontosabb a kereskedelemben, mint az íz, szín, és zamat. Amerikai biokémikusok egy csoportja megvizsgálata mi áll a dolgok hátterében, és miért íztelenebb a ma kapható paradicsom, mint a szabadföldön, hagyományos termesztésben előállított. A paradicsom sejtekben lévő kloroplasztok teszik lehetővé, hogy a napsugarak hatására a paradicsomban cukrok és más, például a színért felelős vegyületek keletkezzenek. Mivel a nagyüzemi előállításban nagyon fontos, hogy a növényeken lévő bogyók egyszerre érjenek be, ezért a fejlődési fázis bizonyos részeit „átugorták” a növénynemesítők, és a jobb állag elérése miatt, azokat a növényeket termesztették tovább, melyek a cukorképződést is befolyásoló gént már nem tartalmazzák. Így jóval tartósabb és a szedés szempontjából ideális, egyszerre érő fajtákat sikerült előállítani. (168 Óra Online, 2012) Az üvegházi és fóliás hajtatásban főleg ezek a fajták terjedtek el hazánkban is. Ma már szerencsére próbálják orvosolni a paradicsom íz hiányát, és kísérleteznek olyan fajtákkal is, melyek nem rendelkeznek ilyen fogyatékossággal. A hazai paradicsomimádóknak azonban nem kell várniuk az újabb kutatási csodákra, hiszen a szabadföldben, napon érlelt tájfajtáik már évszázadok óta tudják ezeket a minőségi jellemzőket produkálni.    

Élet a tanyán, villany nélkül

Ma már nehezen tudjuk elképzelni az életet elektromos áram nélkül, holott ahhoz, hogy egész évben minőségi és tartós élelmiszerekhez jussunk nem kell villamos energia. Így az áram nélküli tanyákon is gond nélkül megoldható az élelmiszerek tárolása. A régi paraszti világban a tanyákon villany nélkül is remekül megoldották az élelmiszerek tarolását, tartósítását. A pincék, vermek, kamrák, ásott kutak tökéletes helyek voltak arra, hogy tiszta és biztonságos környezetet nyújtsanak a család élelmének. Ezek a technikák ma is tökéletesen működnek, sőt jóval olcsóbban képesek biztosítani az évi szükséglethez való alapanyagokat.

Ferenc pápa homíliája

Ferenc pápa a március 19-én bemutatott szentmisén, amelyen péteri szolgálatát megkezdte, hangsúlyozta: őrizzük meg a teremtett világot, legyünk egymás őrzői.
 
 
Ferenc pápa köszönetet mondott az Úrnak, hogy Szent József, az egyetemes Egyház védőszentje ünnepén kezdheti meg péteri szolgálatát. Utalt arra, hogy ez a nap elődje névnapja is, akivel egységben van az imádságban, egymás kölcsönös szeretetében és elismerésében.

Az okosság: az igazság megtalálásának képessége

Az okosság erénye a cselekvés világában az erkölcsi látást jelenti. Képessé teszi az értelmet arra, hogy egy-egy konkrét esetben ki tudja választani a lehetséges cselekvések közül a célravezetőt.
 
Az okosság pontos megvilágításához álljon itt egy részlet a Katolikus Egyház Katekizmusából:
„Az okosság az az erény, amely a gyakorlati értelmet fölkészíti arra, hogy minden helyzetben fölismerje igazi javunkat, és annak megtételéhez megtalálja a helyes eszközöket. (...) Az okosság a «megtehető dolgok helyes szabálya» – írja Szent Tamás Arisztotelészt követve.” Az ókorban az erények kocsisának tartották (Auriga Virtutum), amely „szabályt és mértéket szabva irányítja a többi erényt. Az okosság vezérli közvetlenül a lelkiismeret ítéletét. Az okos ember ezt az ítéletet követve dönti el és rendezi el magatartását. Ennek az erénynek köszönhetően tudjuk tévedés nélkül alkalmazni az erkölcsi alapelveket konkrét esetekben, és győzzük le a teendő jó és a kerülendő rossz körüli kétségeket.” (KEK 1806)
Az okosság erénye a konkrét élethelyzetek értékelésében és az ott meghozott helyes döntésekben mutatkozik meg. Élet-érzék, realitás-érzék ez, amely az adott élethelyzetet az ember igazi javának, az üdvösségnek távlatában értékeli. Az okosság a hit tekintete, amely azt kérdezi: mit kell tennem egy adott szituációban, mi itt Isten akarata?
Az okosság irányítja a többi erényt: az igazságosság, az erősség, a mértékletesség és a többi erény azért erény, mert okos, vagyis az üdvösségre tekint. A spontán módon véghezvitt helyes cselekedet az értelem fénye által lesz értékes emberi cselekedetté. A bűn mindenképpen oktalanság, mert az embert vesztébe irányítja.

Teljes kiőrlésű kenyér olcsón, házilag

Azt már mindenki tudja, milyen egészségesek a teljes kiőrlésű kenyerek, de még nehezebb rájuk bukkanni, mint a minőségi fehér kenyerekre, ráadásul 5-600 forintot is elkérnek fél kilóért. Negyed áron kihozzuk házilag, és esküszünk, még a kezdőknek is menni fog.
 
Mivel a tökéletes házi fehér kenyereket már megtaláltuk, és meg is írtuk, most a barnák tökéletes változatait keressük. A legtöbb hozzáértő szerint a cél, hogy a teljes kiőrlésű kenyeret is fehérnek álcázzuk, tehát megpróbáljuk ugyanolyan laza, hálós szerkezetűre és puhára varázsolni, mint amilyenek a mindennapi kenyerek.

Ferenc

Megválasztották az új pápát, Jorge Mario Bergoglió igazi újítóként a Ferenc nevet választotta. Ennek apropójából felelevenítjük Assisi Szent Ferenc munkásságát.

Feltételezhetjük-e a névválasztásból, hogy az új pápánk  a természet és az állatok védelmezője lesz?  - Szerintem igen.

AssisiSzent Ferenc(Assisi, 1182. július 5.Porciunkula1226. október 3.) a

 

ferences rendmegalapítója; Itália, az állatok, a kereskedők és a természet védőszentje. 

 

 

Lelki Erősség

Nagyböjti cikksorozatunk első részében a mértékletesség erényének témakörét jártuk körbe. Ott került szóba, hogy egy nagyobb embercsoport környezetre gyakorolt hatásának nagyságát a szakirodalom a népesség számának, az egy főre eső átlagos fogyasztásnak és egy ún. technológiai tényezőnek a szorzatával számolja. Ezek közül a tényezők közül most a fogyasztásra irányítjuk figyelmünket, pontosabban arra, hogy a mértékletességet folyamatos állapottá is tudjuk tenni az életünkben.
 
A cikksorozat második része arra mutatott rá, hogy a Föld javainak felhasználása nagyon egyenlőtlenül oszlik meg az egyes embercsoportok, országok között, ellentmondva az igazságosság eszméjének.
 

Autóböjt 2013

A Nagyböjtben, 

Húsvét előtt ajándékozzon saját magának olyan időt, amit szeretteivel együtt vagy saját lelkével tölt el. Olyan értékes időt, amelyben saját életstílusát átgondolja, és valami új iránt elkezd érdeklődni. A böjtölés célja, hogy tudatosabban és bölcsebben éljen! Aki böjtöl, javítja életminőségét!
 
Mi az autóböjt?
 
Modern életünkben ritkán gondolkozunk el azon, hogy mi helyettesíthetné az autós közlekedést. „Autó nélkül nincsen élet, sokan állítják. Ugyanakkor az intenzív autóhasználat sok környezetvédelmi problémát vet fel, melyre az autóböjt lehet a megoldás. Akciónk ahhoz nyújt segítséget, hogy a hétköznapokban lemondjuk az autóhasználatról.