A paradicsom a benne lévő cukortól lesz édes, kellemesen savas, zamatos gyümölcs. Az elállóság azonban ma már fontosabb a kereskedelemben, mint az íz, szín, és zamat. Amerikai biokémikusok egy csoportja megvizsgálata mi áll a dolgok hátterében, és miért íztelenebb a ma kapható paradicsom, mint a szabadföldön, hagyományos termesztésben előállított. A paradicsom sejtekben lévő kloroplasztok teszik lehetővé, hogy a napsugarak hatására a paradicsomban cukrok és más, például a színért felelős vegyületek keletkezzenek. Mivel a nagyüzemi előállításban nagyon fontos, hogy a növényeken lévő bogyók egyszerre érjenek be, ezért a fejlődési fázis bizonyos részeit „átugorták” a növénynemesítők, és a jobb állag elérése miatt, azokat a növényeket termesztették tovább, melyek a cukorképződést is befolyásoló gént már nem tartalmazzák. Így jóval tartósabb és a szedés szempontjából ideális, egyszerre érő fajtákat sikerült előállítani. (168 Óra Online, 2012) Az üvegházi és fóliás hajtatásban főleg ezek a fajták terjedtek el hazánkban is. Ma már szerencsére próbálják orvosolni a paradicsom íz hiányát, és kísérleteznek olyan fajtákkal is, melyek nem rendelkeznek ilyen fogyatékossággal. A hazai paradicsomimádóknak azonban nem kell várniuk az újabb kutatási csodákra, hiszen a szabadföldben, napon érlelt tájfajtáik már évszázadok óta tudják ezeket a minőségi jellemzőket produkálni.    

 

A paradicsom (Solanum lycopersicum) a burgonyafélék családjába tartozó növény. Nem őshonos hazánkban, eredetileg Dél- és Közép-Amerikában termesztették. Hazai feljegyzések először 1649-ben Pozsonyban említik, majd az 1870-es években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első paradicsomtermelők. Azóta hazánkban folyamatosan termesztik, kis és nagy kertekben egyaránt. Ma már tájfajtáink is ismertek, melyek rendkívül változatos szín, íz, és formavilággal rendelkeznek. Léteznek több rekeszűek, kis vagy nagy bogyójúak, sárga vagy piros színűek, gömbölyű és kúpos, cseresznye, paprika vagy hosszában barázdált alakúak.

 

Meleg igényes növény, ezért a téli fagyok kárt tesznek benne. Télen csak fűtött hajtató berendezésekben termeszthető. Érdemes ezért, mint idény gyümölcsöt fogyasztani, hiszen a fóliás, vagy üvegházas paradicsom, ízben és beltartalomban is jóval rosszabb minőségű. Aki azonban télen is paradicsomot szeretne az ételébe tenni, inkább tartósítsa azt. Aszalva, üvegekbe befőzve, lecsónak eltéve télen is bármikor fogyasztható.

 

 

Szabadföldbe magról is vethető, de ma már szinte csak palántázással termesztjük. Kiskertekben a régi paradicsom fajták ősszel elszórták a magjukat, és tavaszra, mire a talaj felmelegedett, ki is keltek a kis növénykék. Ma már biztosabb, ha inkább palántát nevelünk, és mire felmelegszik az idő, kiültetjük a szabadba.

 

A magot már februárban is vethetjük, fűtött helyen. Egészen április elejéig érdemes magvetést csinálni, azonban a biológiai termesztésben leginkább a Gergely nap (március 12) körüli vetés a legelfogadottabb. A paradicsom magokat boltban, vagy az országban több helyen megrendezésre kerülő magbörzéken is begyűjthetjük (http://www.zoldbolt.hu/hirek/programajanlo/tavaszi-magborzek). Tájfajtákat a Növényi Diverzitás Központ tápiószelei génbankjából is beszerezhetünk (http://www.rcat.hu/), ahol ingyen tudnak az érdeklődők részére magokat biztosítani. A paradicsom könnyen csírázik, és általában a magok csira képessége is jónak mondható. 10 magból 8-9 biztos kikel. Azokat a fajtákat, amelyekkel elégedettek voltunk, ízletesnek találtunk érdemes a következő évben is elvetni. Magfogással az érett gyümölcsökből következő évi mennyiséget is összegyűjthetjük. A 4 évnél idősebb magokat azonban már nem érdemes elvetni, mert nem biztos hogy ki kelnek.

 

Tavasszal napsütéses meleg időben korábban, hűvös borult időben inkább később vessük el a magokat. A műanyag edények a legjobbak a palántaneveléshez, mert jól tartják a nedvességet. Palántanevelő fóliaágyban akár nagyobb mennyiséget is nevelhetünk. A magvetés munkafolyamatait, és a palántaneveléshez szükséges eszközöket ezen a linken pontosan megnézhetjük: http://gazigazito.hu/?modul=oldal&;tartalom=477171

 

A csírázáshoz és a fejlődéshez 15-20 fokot biztosítsunk a palánták számra, ez történhet a lakásban akár a radiátor közelében is. A fény is fontos a kis növényeknek, ezért mikor azt vesszük észre, hogy a száruk kezd a fény irányába elnyúlni, fordítsuk meg a termesztő berendezéseinket, hogy a palánták egyenletesen kapják a fényt. Levegőztetéssel megelőzhetjük a gombás betegségek gyakori előfordulását, ezt érdemes napi szinten megtenni, azért hogy szép vastag palánta fejlődjön. A nagyobbacska növényeket tápoldattal is öntözhetjük. Azokat a palántákat, melyek lemaradnak a fejlődésben, érdemes kidobni, vagy csak kivenni a többi növény közül, hiszen a nagyobbak úgy is elnyomják a fejlődésben. A kiültetésre alkalmas palántákat (6-7 hét) májusban, a fagyok elmúltával ültethetjük szabadföldbe. A végleges helyre való kiültetés előtt azonban a növényeket folyamatosan szoktassuk a kinti klímához, nehogy „megfázzanak” Ezt azt jelenti, hogy nem egyből ültetjük ki, hanem először csak hosszabb rövidebb ideig kint hagyjuk őket a szabadban. A folyamatosan növő vagy félig determinált, közepes növekedésű fajtákat hagyhatjuk termesztő edénybe is, cserépbe, ládába akár az erkélyen is nevelhetjük őket, 8-10 literes alul lyukas dézsában, alátétben öntözve. Ezeket azonban folyamatosan kötözni kell egy támasztó rendszerhez, rúdhoz, hogy a növény tudjon felfelé növekedni.

 

 

 

 

Szabadföldbe determinált fajtát is ültethetünk, amely nem nő folyamatosan, hanem három, négy virág fürt után befejezi a növekedést. Előnye, hogy nem kell fattyazni, a bogyók beérése után egy menetben betakaríthatóak. Kiültetésnél ügyeljünk arra, hogy a növényeket kissé ferdén, és mélyre helyezzük el, egészen az alsó levelekig temessük be a szárat. A paradicsom ugyan is járulékos gyökereket fejleszt, amely segíti a tápanyagfelvételt a növénynek. Azokat a fajtákat, melyek folyamatosan növekednek érdemes azonnal kikarózni, hogy később már ne sértsük meg a gyökérzetet.

 

A kiültetés beöntözött, laza és tápanyagban gazdag, meleg helyre történjen. Tőtávolság a fajtától függően változik. A determinált növények jobban szétterülnek a talajon, míg a folyton növőek inkább felfelé terebélyesednek. Célszerű 0,50–0,60 méter távolságra ültetni, a jobb szellőzés és a növénybetegségek elkerülése végett. A biológiai termesztésben gyakran az ültetés előtt már takarják a talajt a kártevőket távol tartó növényekkel, például csalánnal. De a talajfertőtlenítés miatt akár elővetemény is kerülhet a területre, például: mustár vagy mézontófű.

 

A növényeket folyamatosan kapáljuk, hogy a gyomok ne nőjenek rá, és jól szellőzőn. A kapálások számát csökkenthetjük, ha a talajt szalmával, szénával takarjuk. A takarás miatt a nedvesség is jobban a talajban marad, és a termés is tisztábban tartható.

 

Az alsó leöregedett leveleket egy idő után érdemes eltávolítani, ezzel a gombás betegségek is csökkenthetőek.

 

A paradicsomot fajtától függően metsszük. Ez azt jelenti, hogy a növény a levéltőben folyamatosan hajtásokat növeszt, ezeket mindig csípjük ki, mert ellenkező esetben a főszárunk elágazik minden levél hónaljban, és a termés helyett inkább a levélzetet és a felesleges hajtásokat neveli. Egy tövön 2-3, esetleg 4 hajtást azonban meghagyhatunk. Mikor a növényünk elérte a kívánt szármagasságot, a hajtáscsúcsát visszacsípjük, ezzel befejezi a csúcs növekedését. 

 

A szárat rögzíthetjük tekeréssel, madzaggal vagy használhatunk erre a célra gyártott rögzítő csipeszeket is. (Rögzítő eszközök: http://www.gazdabolt.hu/index.php?route=information/kb/page&;category_id=4&page_id=70)

 

A paradicsom legnagyobb ellensége a gombák, vírusok, baktériumok, ellenük speciális szerekkel védekezhetünk. (Paradicsom betegségei, kártevői: http://www.novenyorvos.hu/index.php?option=com_content&;view=article&id=106:a-paradicsom-karositoi&catid=53:zoldsegfelek-karositoi&Itemid=108)

 

Érdekes hogy a paradicsom sok kártevőt kifejezetten riaszt, ezért ültessünk a soron belül az egyes tövek közé kártevőkkel veszélyeztetett növényeket, pl. korai káposztát, karalábét, karfiolt, céklát, esetleg téli feketeretket.  

 

Rovarkártevői ellen biológiai növényvédelemmel ma már hatékonyan védekezhetünk.

 

A növényeket folyamatosan öntözzük, de soha sem a levelüket, a gombabetegségek elkerülése miatt. Inkább langyos állott vízzel a gyökérzónát locsoljuk.

 

Mikor elkezdenek érni a bogyók, folyamatosan szedhetjük. A szedéssel a növényen maradt gyümölcsök gyorsabban érni kezdenek.

 

A paradicsomot eltehetjük üvegekbe kifőzve, paradicsomlének, vagy lecsónak. A legfinomabb a nagyméretű húsos paradicsomok főzete. A fóliás, inkább étkezései célra termesztett fajták húsa sokkal ritkább, ezért a belőlük főzött paradicsomlé is sokkal hígabb lesz. Étkezési és befőzési célra ezért jobb, ha különböző fajtákat is ültetünk.

 

A paradicsomot aszalhatjuk is télire. A kemény fürtös, érett és piros paradicsom a legjobb erre a célra. Mérettől függően a nagyobbakat 4-5 gerezdre, a kisebbeket 3-4 gerezdre szelhetjük. A magokat és a magok körüli kocsonyás részt érdemes eltávolítani. Ezután sózzuk meg, ami szárítja és egyben tartósítja is a paradicsomot. Tálcára rakva, folyamatosan forgatva a tűző napon 2-3 nap alatt megszárad. Mikor megszáradt még egy-két napig tartsuk szellős helyen, majd rakjuk üvegbe. Az üvegbe rakhatunk fűszernövényeket, és öntsük le oliva olajjal.    

 

A paradicsom nagyon egészséges növény. A vitaminok közül jelentős mennyiségben tartalmaz C-vitamint (20–30 mg), és még 11-12 féle egyéb vitamint is. Ezek közül a legjelentősebb az A, B1, B2, (1,6 mg) vitamin, valamint tartalmaz még karotint is.

 

Sajnos ma már szinte lehetetlen szabadföldön termesztett paradicsomhoz jutni, hiszen a piacra termelő gazdák a nagyobb bevétel reményében, csak a fóliákban termesztenek, korai hajtatásban. A nyári hónapokban a külföldi országból beáramló olcsó paradicsom árasztja el az országot, ami már értelmetlenné teszi a hazai termelők számára a szabadföldi termesztést. Az intenzív gazdálkodás következtében ma már az egy négyzetméteren a lehető legnagyobb termés elérése a cél, nem pedig az íz, szín és zamatban gazdag paradicsom előállítása. Ezért aki szeretne a napon érlelt, ízletes, tápanyagokban gazdag fajtákból enni, érdemes saját célra termesztenie ebből a csodálatos gyümölcsből.