Hírek

A McDonald'sszal vetekszik Cserpes István tejivóhálózata

A Cserpes-termékek sikerén felbuzdulva idén tejivóhálózatot alapított a kapuvári sajtműhely névadója. Cserpes Istvánnak egy titka van: nem fehér löttyben úszó adalékanyagokat, hanem igazi tejet árul. Következő feladatának a gyorsétkeztetés „méregtelenítését” tartja.
 
„Ha sivatagi akciókra alkalmas darabárut készítünk a tejből, óhatatlanul sérül. A multikereskedelem árat diktál, elvárja, hogy hosszan elálló folyadékok kerüljenek a szupermarketek polcaira, mert állítólag az kell a népnek. Szerintem meg a tej bizalmi termék; az a dolga, hogy friss legyen, nem pedig az, hogy tartós” - foglalja össze sikereinek titkát Cserpes István. Mint mondja, abból indul ki, hogy a boltok az élelmezés színhelyei - és a vevőknek kezd elegük lenni a „nem is vagy ember, ha nem nálunk vásárolsz” típusú pankrációkból.

Szellőztetés, hűtés és fűtés egyben: de megéri-e a rekuperátor?

Frissen tarthatjuk a lakás levegőjét anélkül, hogy ki kellene engednünk a meleget? Igen, a rekuperátort éppen erre tervezték. A lakások energiafelhasználásának csökkentése kivétel nélkül mindenki számára fontos kérdés. Akár „csak” a fűtésszámlán szeretnénk kisebb összegeket látni, akár egyenesen a Föld megmentése a célunk, mindenképpen érintettek vagyunk a témában.
 
A nagy hőszigetelési láz közepette azonban megfeledkeztünk valamiről: ha légmentesen leburkoljuk a határoló szerkezeteket, akkor nem fogunk levegőt kapni. Illetve ahhoz, hogy kapjunk, ki kell nyitnunk az ablakot. De ki akarja a sok pénzen megtermelt hőt kiengedni a szabadba?

A jótett gazdagabbá tesz, az igazi ajándék mi magunk lehetünk!

Az ajándék az, ami gyógyít, nyugtat, bátorít, erőt ad, a közelgő szent karácsony pedig jó alkalom, hogy Mennyei Atyánk példájára, aki fiát küldte el nekünk a Földre, mi magunk legyünk szeretteinknek az áldás, az igazi ajándék - többi között erről beszélt Böjte Csaba, aki Gödöllőn osztotta meg gondolatait.
 
- Ha ilyenkor, az ünnepek közeledtével mindenki a saját családjában, portáján igyekezne harmóniát teremteni, kitakarítani, az egész világ sokkal szebb és békésebb lenne - jegyezte meg a főként adományokból már 2350 elárvult gyerekről gondoskodó, Déván élő ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány életre hívója.
Megítélése szerint harmónia azonban csak a szívből jövő szeretet igaz érzésével teremthető meg. E nélkül a méregdrága ajándék is legfeljebb - akár egy harsogóan díszes, de üres doboz kibontva - csalódást kelt.

Mielőtt megvennéd, gondolj a csomagolásra!

Környezettudatos vásárlás = kevesebb hulladék. Zöldlista vásárló programot indított az OHÜ. Amit javasolnak az ünnepi szezonban is: bevásárlólista, tartós vagy többször használatos bevásárlótáska, nagyobb kiszerelésű termékek, kevésbé csomagolt termékek, helyi idénytermékek, újrahasználható csomagolás.
 
Közeleg a karácsony, a bevásárlóközpontokban is beindul az ünnepi nyüzsgés. Mindenki igyekszik a lehető leghamarabb kipipálni a szeretteinek szánt ajándékok, csomagolópapírok és az ünnepi asztalra valók beszerzését. De vajon az év végi hajrában mennyire figyelünk oda környezetünkre és a keletkező hulladék mennyiségére? Hogyan lehetünk környezettudatos vásárlók? Ennek járt utána Soma, a „Zöldlista környezettudatos vásárló program” arca, aki Török Szabolccsal, a kampányt szervező Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szóvivőjével együtt válogatott a termékek közül.

Hogy ne menjen veszendőbe annyi élelmiszer, segítsd az Élelmiszerbank munkáját!

Az utajovobe.eu oldalt üzemeltető Be Fair! Alapítvány javaslatot tett az OzoneNetwork felé, készítsen egy filmet a hazai éhezésről, élelmiszerpocsékolásról, és a nemkívánatos tendencia visszaszorításáról, az ezzel kapcsolatos próbálkozásról, mint egyfajta lehetséges megoldásról hazánkban.

 
Mielőtt színre lépne a filmben Magyar Élelmiszerbank Egyesület vezetője, érdemes néhány statisztikai adatra utalni, milyen probléma is az éhezés a világon és azon belül Magyarországon.

Mit tehet egy cég általánosságban a Környezetvédelemért?

Ebben a cikkben azt írom le, hogy mit tehet egy cég általánosan a környezetvédelemért. Nem térek ki külön a szakágakra, a környezetvédelem egyes részterületeire, inkább csak megpróbálom összefoglalni azt, amit minden cég megtehet.

A környezetvédők 7 pontja a következő témaköröket sorolja fel, főleg magánszemélyeknek:
  1. Energiatakarékosság,
  2. Üvegházhatású gázok csökkentése,
  3. Hulladékmennyiség csökkentése,
  4. Víztakarékosság,
  5. Környezetbarát termékek használata,
  6. A környezet megismerése,
  7. A környezettudatosság terjesztése.

A lakosság számára írt általános környezetvédelmi témájú cikkem egyes pontjai is többé-kevésbé besorolhatók ezekbe a kategóriákba. Annak idején a következőket írtam:

Összefoglaló a „Fenntartható Fejlődés” című tanulmányról 1.

2012. november 21-én tartották meg a harmadik Fenntarthatósági Csúcsot Budapesten. Több igen hasznos program mellett Gyulai Iván, a miskolci Ökológiai Intézet vezetője új, nyáron megjelent tanulmányának (emelt szintű) megvitatása is a programok közé került. Aki olvasta már a könyvet, az tudja, mennyire mérföldkőnek számít ez a mű. Remélhetőleg, az alábbi elérések kapcsán sokan letöltik, ha elovassák a vitanapról készített, néhol kivonatos jegyzetemet.
 
(A tanulmány tehát letölthető könyv vagy film formájában is: A „Fenntartható Fejlődés” c. tanulmány PDF formátumban letölthető és A „Fenntartható Fejlődés” c. tanulmány DVD film formátumban letölthető Akit az előadások anyaga is érdekel, itt érheti el: A dokumentum ábrái letölthető formátumban)
 

Amit a csírákról tudni érdemes

A téli napokon kevesebb a lehetőségünk a friss zöldségek fogyasztására, így a természetes vitaminpótlásra is. Létezik azonban egy módszer, amit már nagyanyáink is ismertek, manapság azonban kissé háttérbe szorult otthonainkban: a csíráztatás. A művelet egyszerű és olcsó, a végeredmény pedig ízletes és egészséges.
 
A következő csíra-kisokosból kiderül, hogyan juthatunk a tápanyagban gazdag csírákhoz, hogy mihez kezdjünk a már beszerzett portékával ahhoz, hogy fogyaszthatóvá váljék, és hogy mely csírákat ajánlott leginkább beépíteni táplálkozásunkba a zimankós időszakban. Készítsük a konyhai ablakpárkányokat, indulhat a télikert-berendezés.

Rendes ember nem sózza a járdát, a többinek meg tilos!

 

A járdasózás kedvezőtlen hatásairól sokat olvashatunk, de még mindig nagyon népszerű módszer, annak ellenére, hogy a fapótlások költsége és az ökológiai károk jócskán meghaladják a konyhasó olcsóságának előnyeit! Ezen okokból kifolyólag 2010-ben korlátozták használatát.
 
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jétől a belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

Lombháború milliárdokból

Eleink bizonyára meglepődve törölgetnék szemüket, ha valamilyen csoda folytán felébrednének. Ami az ősz beköszöntével a lehullott lombbal egyes településeken történik, valóságos abszurd. A lombtalanítás során milliárdokat költünk arra, hogy az értékes humuszalapanyagokat kertjeinkből, közterületeinkről eltávolítsuk.
 
Tragikomédiába illő például, ahogy a főváros egyik, magát kertvárosként hirdető kerületében egész népmozgalom alakult ki a kertekben keletkező falevelek összegyűjtésére és elszállítására. Amikor néhány évvel ezelőtt az önkormányzat meghirdette, hogy mindenkitől korlátlan mennyiségben, ingyen elszállítják a lombot, arra hivatkoztak, hogy a levélégetés megakadályozása a cél.