Amit a csírákról tudni érdemes

A téli napokon kevesebb a lehetőségünk a friss zöldségek fogyasztására, így a természetes vitaminpótlásra is. Létezik azonban egy módszer, amit már nagyanyáink is ismertek, manapság azonban kissé háttérbe szorult otthonainkban: a csíráztatás. A művelet egyszerű és olcsó, a végeredmény pedig ízletes és egészséges.
 
A következő csíra-kisokosból kiderül, hogyan juthatunk a tápanyagban gazdag csírákhoz, hogy mihez kezdjünk a már beszerzett portékával ahhoz, hogy fogyaszthatóvá váljék, és hogy mely csírákat ajánlott leginkább beépíteni táplálkozásunkba a zimankós időszakban. Készítsük a konyhai ablakpárkányokat, indulhat a télikert-berendezés.
 
Honnan szerezzünk magvakat?
 
A „honnan” talán az egyszerűbb kérdés, hiszen ha eddig esetleg el is kerülték a figyelmünket, „csírának készülő” magvak megtalálhatók mind a piacon áruló zöldségtermesztőknél, mind a nagyobb élelmiszerüzletek polcain.
 
A jelentősebb kérdés a „milyen”, hiszen nem mindegy, hogy alkalmasak-e a csíráztatásra azok a magvak, amelyeket vásárolunk. Ha el akarjuk kerülni a káros vegyszereket, akkor fontos, hogy kifejezetten erre a célra használható „alapanyagot” vegyünk, tehát kérdezzünk rá, vagy olvassuk el, hogy a kezünkben tartott „termék” megfelelő-e a csíráztatáshoz.
 
Hogyan zajlik a csíráztatás?
 
Konyhaszekrényünk alapdarabjai, mint például egy tányér vagy egy bögre is elegendőek a művelethez, de vásárolhatunk csíráztatatóedényt is, melynek előnye, hogy locsoláskor csak annyi vizet tart magában, amennyi a magvak nedvesen tartásához kell.
 
Alapos hideg vizes átmosás után áztassuk be a magvakat egy éjszakára, majd öntsük le róluk a vizet, és öblítsük le őket! A megduzzadt magvak ezután kerüljenek a csíráztatóedénybe, amit szobahőmérsékleten, szellős helyen tartsunk a kicsírázásig! Fontos, hogy az edény szobahőmérsékletű közegbe, szellős helyre kerüljön a megfelelő eredmény érdekében.
 
Megfelelő elővigyázatosság nélkül kezelt csírákon baktériumok szaporodhatnak el, amelyek ellen például úgy védekezhetünk, ha friss terméket választunk, ha csak gumikesztyűben nyúlunk a dobozból kivett magvakhoz, ha éttermekben nem fogyasztunk friss csírát. A csírák tápanyagai rendkívül jó hatással vannak szervezetünkre, de legyengült immunrendszer vagy várandósság esetén inkább kerüljük fogyasztásukat.
 
Mire használhatjuk a csírákat?
 
Mivel számos különböző csíra létezik, számos különböző módon felhasználhatjuk őket étkezésünkben. Tehetjük őket levesbe, főzelékbe, süteménybe, de lehetnek ételízesítők is, csíraital alapanyagai, saláták díszítői.
 
Kedvenc csíráink
 
Retekcsíra
 
A megfázás szinte minden tünete ellen jó a retekcsíra, amely a háztartásban bármikor elérhető természetes antibiotikum. Vesetisztító, immunerősítő és reumaellenes hatásai ismertek ezen kívül, amelyek miatt egész évben ajánlott fogyasztása.
 
Búzacsíra
 
Szinte megszámlálhatatlan jótékony hatással bír ez a csíra, melynek baktériumölő, gyulladáscsökkentő mivolta legfontosabb számunkra az influenzás időszakban. Mindezek mellett gazdag B-17 vitaminban, ami pusztítja a rákos sejteket. A búzacsíra pozitívan hat a vérnyomásra, a vércukorra, és májunkat is tisztítja.
 
Bazsalikomcsíra
 
Az ízletes fűszernövény magjából, igazi gyulladáscsökkentő, immunerősítő csíra „nevelhető”, amely a retekcsírához hasonlóan jó vesetisztító, és felhasználható emésztési zavarok, valamint puffadás ellen is.
 
Napraforgómag csíra
 
Nemcsak a magot, a belőle nőtt csírát is szívesen nassoljuk kellemes íze és rengeteg egészségmegőrző tulajdonsága miatt. A napraforgómag csíra ideális a bélflóra táplálására és a cukorbetegség ellen. Kalciumot és foszfort tartalmaz, mely karban tartja a csontokat és a fogakat, jód van benne, mely a pajzsmirigyhormon része, vas, amely a vörösvértestek képzésén dolgozik, és magnézium, amely több szövettünk munkájában vesz részt.
 
Mungóbab csíra
 
C-vitamin tartalma miatt télen kifejezetten ajánlott a családnak e babfajta csírája, mely vasban és fehérjében is bővelkedik. Előnyös tulajdonsága, hogy csíra formájában nem okoz haspuffadást.
 
Csíra fasírt mediterrán ízesítéssel
Hozzávalók: (Ebből a mennyiségből kb. 16-20 fasírt lett)
 
  • fél csésze lencsecsíra
  • fél csésze mungóbab csíra (héjától meghámozva)
  • fél csésze hajdina csíra
  • fél csésze beáztatott dió
  • 1 szál sárgarépa
  • fél fej lilahagyma
  • 6 db fél aszalt paradicsom (olajban eltett)
  • fél csésze fekete oliva bogyó
  • zöldfűszerek ízlés szerinti mennyiségben, snidling, petrezselyem...
  • só, mediterrán fűszerek
 
Mindent bedobunk az aprítógépbe, és egy jó kis masszát készítünk, melyet sóval, mediterrán fűszerekkel tetszés szerint ízesítünk. Ez a massza így is fogyasztható, krékerre kenve, paprikába töltve már megállja a helyét. Ami az így elfogyasztott fasírtból megmaradt, abból készítsünk gombócokat, és tegyük az aszalóba, néhány óra alatt szárítsuk ki, így még pár napig eláll. Ha teljesen szárazra aszaljuk, akkor tovább is. Mindenképpen tegyük hűtőbe a maradékot. (gittarawfood.blogspot.hu)