fenntartható fejlődés

Itt az újabb világraszóló magyar sikertörténet!

Megdöbbentően kevés víz felhasználásával, talpalatnyi földterületen, egy tízezer fős város éves paradicsom fogyasztási igényét képes kielégíteni az a magyar növénytermesztési technológia, amely az elsők között nyert egy új Európai Uniós pályázati lehetőségen. Az űrkutatásból kiinduló, majd a marihuána-termesztők körében népszerű fejlesztés a jövőben városrészek, lakóparkok zöldség- és gyümölcs-termesztési nehézségeit oldhatja meg, ráadásul még ízletesek is lesznek a növények, és szó sincs génmanipulációról - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Kenyeres István. A Biopolus Technológiák Zrt. egyik alapítója azon három magyar cégvezető egyike, akik hatalmas versenyben, 155 európai cég között elsőként nyertek az Európai Bizottság új, kkv-eszköz névre hallgató pályázatán. Ez a pályázat az első fázisban 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatással jár, amelyet arra lehet felhasználni, hogy kidolgozzák az áttörés-jellegű technológia megvalósíthatósági tanulmányát. Ha ezek meglesznek, akkor jó eséllyel indulhat a cég a második fázis pályázatán, amelyen akár 2,5 millió eurót is nyerhet a projekt gyakorlati megvalósítására. A jelentős kockázati tőkebevonási tapasztalatokkal is rendelkező vegyészmérnökkel és biotechnológussal, Kenyeres Istvánnal beszélgettünk. 

Összefoglaló a „Fenntartható Fejlődés” című tanulmányról 1.

2012. november 21-én tartották meg a harmadik Fenntarthatósági Csúcsot Budapesten. Több igen hasznos program mellett Gyulai Iván, a miskolci Ökológiai Intézet vezetője új, nyáron megjelent tanulmányának (emelt szintű) megvitatása is a programok közé került. Aki olvasta már a könyvet, az tudja, mennyire mérföldkőnek számít ez a mű. Remélhetőleg, az alábbi elérések kapcsán sokan letöltik, ha elovassák a vitanapról készített, néhol kivonatos jegyzetemet.
 
(A tanulmány tehát letölthető könyv vagy film formájában is: A „Fenntartható Fejlődés” c. tanulmány PDF formátumban letölthető és A „Fenntartható Fejlődés” c. tanulmány DVD film formátumban letölthető Akit az előadások anyaga is érdekel, itt érheti el: A dokumentum ábrái letölthető formátumban)
 

László Ervin professzor a Káoszpontról - Fenntarthatatlan fejlődés

“A káoszpont a saját kifejezésem, és azt a pontot jelenti, ahol a rendszer már nem tartható tovább fenn, és vagy átalakul, vagy összeomlás következik be. Vagy megértjük, hogy gyökeres változtatásokat kell eszközölnünk, vagy belefutunk abba a helyzetbe, ahol a káros folyamatok nehezen visszafordíthatók, rossz esetben azonban visszafordíthatatlanok lesznek”
 
“Ha külön-külön nézzük a problémákat, így például az éghajlatváltozást, az aszályokat, a környezetszennyezést, akkor több idõnk lenne, de ha az összhatást vizsgáljuk, a folyamat felgyorsul. Az emberiség mindig csak akkor változtat, ha muszáj. Például a baktériumok is csak akkor állnak le a szaporodásban, ha elfogy a táplálékuk a petricsészében.
 
Ha mindenki megérti, hogy válaszút elé került, akkor változnak meg az értékrendek, szemléletek, és úgy látom, hogy ez talán már elkezdõdött, fõleg a civil társadalomban. Bár az üzleti világban is bízatató jel, hogy elfogadott elv lett a CSR, a “Corporate Social Responsibility”, azaz a vállalatok társadalmi felelõssége, valamint a fenntarthatóság. Tíz éve ezek a fogalmak még csak álomképek voltak, ma már elnöki tanácstermekben hangzanak el” – mondta a kutató.

A jövő képlete: kevesebb munka, több élet

"Ha kevesebb órát dolgoznánk, az megmenthetné a gazdaságunkat, a józan eszünket, és segítene megmenteni a bolygónkat" - írja Juliet Schor a Boston College szociológia professzora az amerikai Yes Magazine hasábjain. Elgondolkodtató összefüggést feszeget a szerző, miszerint a túlköltekezett, gazdasági recesszióval küzdő nyugati világot a szemléletváltás és a kevesebb munka mentheti meg. Égbekiáltó ellentmondás, vagy tényleg ez  lehet a jövő képlete?

Maga a cikk egy újfajta szemléletet, gondolkodásmódot jár körül, amely a fenntartható jövő egyik pillére lehet: látlelet következik az Egyesült Államokról, ami tanulságokkal szolgálhat az Európa közepén élő magyar társadalomnak is.
 

Rio+20 – Úton a fenntarthatóság felé

Fenntartható társadalom – merre haladunk?” címmel, állami és környezetvédelmi civil partnereit is bevonva rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ) április 25-én, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mai kor globális gazdasági és pénzügyi rendszerei fenntarthatatlanok. Egyes előrejelzések szerint a közeljövőben sokkal mélyebb gazdasági és pénzügyi válságra számíthatunk, mint a 2008. évi volt. Egyre több olyan folyamatnak lehetünk szemtanúi, amely a különböző válságok (ökológiai, társadalmi, gazdasági) mélyülésére utalnak. Megoldást csak az kínálhat, ha az emberiség fejlődése jelentős irányváltással a fenntarthatóság felé fordul, támogatva a valódi fenntartható fejlődés folyamatát. Ennek iránya a helyi gazdaság, a helyi közösségek erősítése, a helyi és globális erőforrások korlátainak meg- és beismerése, bölcs és fenntartható használata.
Tartalom átvétel