Az ajándék az, ami gyógyít, nyugtat, bátorít, erőt ad, a közelgő szent karácsony pedig jó alkalom, hogy Mennyei Atyánk példájára, aki fiát küldte el nekünk a Földre, mi magunk legyünk szeretteinknek az áldás, az igazi ajándék - többi között erről beszélt Böjte Csaba, aki Gödöllőn osztotta meg gondolatait.

 

- Ha ilyenkor, az ünnepek közeledtével mindenki a saját családjában, portáján igyekezne harmóniát teremteni, kitakarítani, az egész világ sokkal szebb és békésebb lenne - jegyezte meg a főként adományokból már 2350 elárvult gyerekről gondoskodó, Déván élő ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány életre hívója.

Megítélése szerint harmónia azonban csak a szívből jövő szeretet igaz érzésével teremthető meg. E nélkül a méregdrága ajándék is legfeljebb - akár egy harsogóan díszes, de üres doboz kibontva - csalódást kelt.

 

- A jótett, az erény gazdagabbá, örvendezővé tesz bennünket, márpedig jónak lenni - mint tudjuk - örömteli dolog. A jó példa pedig ragadós, meglepően sok követője akad, akár a rossznak, ami viszont inkább lehúzza az embert - szögezte le. - A belső békénket, nevezzük akár boldogságnak, nem a javak felhalmozásával, tapsok kicsikarásával, egymás fölé kerekedéssel teremthetjük meg - elég hozzá jót tenni.

 

 

A maga szerepéről szólva hangsúlyozta, hogy Isten megbízottjaként ő egyfajta "reklámhordozónak" tekinthető, aki a szolidaritás érzését igyekszik felerősíteni, amerre jár. Szerinte az állam és az egyház a szociális kérdéseket nem tudja megoldani, ehhez elengedhetetlen az emberekben meglévő nagylelkűség ébren tartása.

 

- Megannyi Böjte atyaként mindenki tehet a környezetében, az utcájában valami olyan apró, szeretetteljes gesztust, amellyel a rászoruló gyerekeken, családokon lendíthet. Amit alighanem más pénzért sem csinálna meg, de mi ezzel a cselekedetünkkel kedvező irányba terelhetjük a dolgokat - magyarázta. - Sok ilyen kis pozitív impulzus pedig összeadódva elérheti a kritikus tömeg szintjét. Amikor a közömbösség helyét a segítőkészség, a gyámolítás szelleme hatja át, a közhangulat, az általános életérzésünk is nagyot javulhat.

 

 

A válságról, az élet nehézségeiről úgy vélekedett, hogy nem a világgal van a baj, hanem az emberekkel.

- Gyakran úgy járunk, mint a kapatos székely ember, aki hazafelé a sötétben nekimegy egy oszlopnak, aztán körbetapogatja, és bosszúsan megállapítja: csapdába kerültem, be vagyok zárva. Bódult állapotban nem érzékeli, hogy több irányba is folytathatná az útját. Nyafogunk, pánikolunk, holott jobb körülmények között élünk, mint a középkorban akár egy király - fejtette ki a szerzetes.

 

- Az elmúlt ezer évben például soha annyi ruhája nem volt elődeinknek, mint nekünk, a hűtőszekrényünk tele van mannával. Sok az egészségtelenül kövér ember, miközben a Kárpát-medencében mindenütt megkapálatlan, gazos kerteket, leszűretlenül hagyott almafákat, üres ólakat látni. Pedig megmaradásunk jórészt azon múlik, hogy az őseink által megművelt földeket újból termővé tegyük. Igazi bajok persze időről időre óhatatlanul ránk törnek, de ennek hozadékai is vannak: ilyenkor gyönyörű, szép emberi vonások kerülhetnek elő.

 

 

A ferences szerzetes nem osztja azok álláspontját, akik szerint rossz irányba halad az emberiség.

Szerinte kibontakozó, szépülő világban élünk, még akkor is, ha a "gonosz lélek ezerrel próbálja gyalázni". Példaként említette, hogy az elmúlt 20 évben - szemben a korábbi évszázadok gyakorlatával - a Kárpát-medencében senkit nem öltek meg hite, világnézete vagy nemzeti identitása miatt.

 

- A mai emberből leginkább a hit hiányzik. Hit nélkül pedig a napi élet is nehezen működik - hangsúlyozta. - Még a földműves sem kezdheti a tavaszi szántást anélkül, hogy hinne abban: erőfeszítése eredményéből ősszel kenyér készülhet. Az ember tévedhet, a politikusok vagy a kormányok a szeg mellé üthetnek, de hinnünk kell benne, hogy a világ jó kézben van. Isten dolgozik, gondoskodik rólunk. Ha azonban a fiókja rángatása miatt egy szekrény a fejünkre borul, a balesetért nem hibáztathatjuk az asztalost.

 

- Mindnyájunkban Isten csodás kincsei, a meghallgatott imákra adott válaszai rejlenek. Mint a vasérc vagy az arany a tárnák mélyén, az igazgyöngy a kagylóban a tenger fenekén, ott lapul benned, bennem a képlet, mely orvossággá válva életet menthet, a tervrajz, melyből kígyózó út lesz, hogy testvéredhez vezesse lépteid. Benned van a béketerv, melyet, ha alázattal megfogalmazol, hangosan kimondasz, elhallgatnak a fegyverek, és mosoly költözik a gyermekek arcára. A titok, a csoda benned van!

 

Felszínes csapongások, üres lötyögések helyett magadba kell mélyedned, hogy felfedezd a lelkedben rejlő értéket. Merülj el a csendben! Csodálatos érzés ott bent meghallani a verset, meglátni a festményt, a képletet, a megoldást, és szép vázlatokat készítve, lassan világra szülni azt. A gondolat, mely nem csak neked fontos, bensődben kezd körvonalazódni. Még csak dereng, de te érzed, hogy belőled kikívánkozik. S mint a bányász a föld mélyén, a sötétben dolgozol, megfogod, megfogalmazod, a felszínre hozod, hogy megajándékozd vele a világot. Csodálatos érzés az igazi érték, a szellemi kincs szülőjének lenni, amely tulajdonképpen nem egyéb, mint a meghallgatott imákra adott isteni válasz.

 

 

Jónak lenni jó elnevezéssel indított gyűjtést a közmédia a Dévai Szent Ferenc Alapítvány számára advent első vasárnapján Csobánkán. A jótékonysági akciót Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója és Böjte Csaba ferences rendi szerzetes jelentette be az alapítvány csobánkai otthonában.

 

Böröcz István a Jónak lenni jó kampányról szólva elmondta: a jótékonysági akció kedvezményezettje a Dévai Szent Ferenc Alapítvány. "Nagyon sokan vagyunk tisztelői Böjte Csaba testvér munkásságának, amely példátlan és kiemelkedő jelentőségű, s az idei kerek évforduló alkalmat kínált a kezdeményezésre." A kéthetes jótékonysági akciót a közmédia népszerűsíti - tette hozzá -, december 16-án pedig a rádióban és a televízióban egész napos műsorfolyam keretében zárul az esemény. A vezérigazgató felhívta a figyelmet, hogy többféleképpen is lehet adakozni, hiszen a számlaszám mellett adományvonal is hívható.  "Azt kívánjuk, hogy az anyagi sikerek mellett az akció azt a lelki közösséget is erősítse, amelyet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány és tevékenysége képvisel."

 

 

Böjte Csaba köszöntőjében rámutatott: a magyar emberek segítsége nélkül nem lehetne naponta enni adni 2300 gyereknek. "Számtalanszor megtapasztalom, mennyi jóság, szolidaritás, irgalom és összefogás van az emberekben, s ha nehézségek, gondok adódnak, nem szabad meghátrálni, mert úgy hiszem, az Isten olyan feladatot ad, amelyet meg is tudunk oldani. Egyszerű pedagógusként is tudom, hogy a nehéz feladatok megoldása által többek leszünk, s az Úristen is azt szeretné, hogy felnőjünk, kibontakozzunk" - tette hozzá. 

 

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány, amelyet Böjte Csaba alapított 2002-ben, a hátrányos, nehéz sorsú kisgyermekek támogatásával foglalkozik határon innen és túl. A segíteni akarók az Adhat Vonal felhívásával 250 forinttal támogathatják az alapítványt: a 13600-as telefonszám hívása után a 20-as kód megadásával. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány bankszámlaszáma 10300002 -20145639-49020157 (IBAN szám: HU82-1030-0002-2014-5639-4902-0157), megnevezése "Jónak lenni jó".

 

 

Böjte Csaba (Kolozsvár, 1959. január 24. –) ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása. Böjte Csaba civilként autóvillamossági szerelőnek tanult, majd miután ezt a szakmáját feladta, egy évig élt és dolgozott bányászként a Hargitán. Ezzel a döntéssel, akaraterejét próbára téve, lelkiekben már a papi pályára készült.

 

Édesapja költő volt, s egy verse miatt a Ceaușescu-rezsim bírósága hét évi börtönre ítélte, ahonnan négy és fél év múlva szabadult. A börtönben elszenvedett kínzások és egyéb megpróbáltatások következtében szabadulása után másfél hónappal meghalt. Csabának ez alapvető momentum volt annak megértésében, hogy a baj nem az emberben, hanem a tudatlanságban lakozik. Ennek hatására döntötte el, hogy pap lesz. A ferences rendbe még a Ceaușescu-diktatúra alatt, 1982-ben jelentkezett, a legnagyobb titokban. Tanulmányait Gyulafehérváron és Esztergomban végezte, mielőtt 1989-ben pappá szentelték.

 

Több helyen eltöltött papi szolgálata után 1992-ben Dévára helyezték, ahol jelentős fordulatot vett az élete. Oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. A román hatóságok ellenezték ezt a lépését, és többször felszólították az épület elhagyására. Böjte atya válasza az volt, hogy a gyerekeket rakják az utcára a rendőrök. Ez nem történt meg.

 

Az árvákat befogadó ferences szerzetesnek hamar híre ment Déván. Mára Böjte Csaba nevét és tevékenységét ismerik egész Erdélyben, Romániában, Magyarországon, Nyugat-Európában, de hallottak róla még a tengerentúlon is. Döbbenetes és lélekindítón nyomorúságos körülmények közül gyűjti maga köré a kilátástalan sorsú gyermekeket. Nem csak ételt, otthont, ruhát biztos nekik, de törődik taníttatásukkal, szellemi és lelki fejlődésükkel, vallási és erkölcsi nevelésükkel. Szeretetet ad nekik.

 

A dévai kolostor illegális elfoglalás után szobáról szobára újították fel az épületet. Saját óvodája, iskolája és kiszolgáló épületei vannak. Déván a kolostorral szembeni két tömbházat megvásárolták. A gyermekek itt kaptak otthont főállású nevelőszülőknél, családoknál. Egy családnál nyolc-tíz gyermek nevelkedik, lehetőleg különböző korúak, hogy a nagyobbak segíteni tudjanak a kisebbek gondozásában. A gyermekotthonban már a második generáció nő fel, és van olyan nevelőszülő házaspár, aki Böjte Csaba szárnya alatt nevelkedett és úgy maradt itt, hogy a munkáját segítsék. A gyerekek szakmát tanulnak, érettségit tesznek, és sokan egyetemre mennek.

 

Az itt élők száma minden nap szaporodik, messzi vidékekről hoznak gyermekeket hozzájuk és Böjte Csaba is fáradhatatlanul kutatja őket. 2006 elején több mint ötszáz volt a gyermekotthon valamely intézményében élő gyermekek száma, amihez még hozzájön a nevelőké. 

 

 

 

Év embere díj 2004. a Magyar Hírlaptól (a díj átvétele 2005-ben volt).

Aphelandra Díj 2005. - Humanitárius díj.

Sütő András-díj (2007)

A Pannon Példakép alapítvány díja 2008-ban.

A Százak Tanácsa által alapított Haza Embere díj első kitüntetettje 2008-ban.

2010-ben Zajzoni Rab István Dij Négyfaluban (Erdély, Brassó megye)

Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010)

Az Európai Parlamenttől 2011 júniusában Európai Polgári Díj (Civi Europaeo Praemium)

Giesswein Sándor Emlékbizottság, Giesswein-emlékérem - 2012