Megjelent anyagok

Zöldpályás beruházás

A BKK tájékoztatása szerint régóta esedékes tömegközlekedési fejlesztések valósulnak meg a közeljövőben Budapesten, és ami különösen ígéretes, hogy a tervek szerint végre-valahára létrejön az első füves villamospálya is. Miért jó a zöld pálya, mi az előnye, hátránya, és szükség van-e rá egyáltalán? Megpróbálom megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Tinédzserek! Mit csináljunk?

Dátum: 
2012. június 6. szerda - 18:30 - 19:30
Helyszín: 
Baptista  Imaház  és  Közösségi  Otthonban  (XVIII.  kerület,  Nemes  utca  28.)

Közös kincsünk a gyermekek!

Előadássorozat a gyermekekről szülőknek és pedagógusoknak novembertől minden hó első szerdáján fél 7-kor a Baptista Imaház és Közösségi Otthonban (XVIII. kerület, Nemes utca 28.).

Az előadások ingyen látogathatók.

Egy osztály - egy takaró

Be kell vallanom, hogy a címben feltüntetett rendkívüli projekt nem hulladék-újrahasználati programként indult gimnáziumunkban, hanem inkább karitatív megmozdulásként, de tagadhatatlan, hogy a végére hulladékcsökkentésként is megállta a helyét. -

Az ötlet azon apropóból csírázott ki, hogy egy frekventált, egyhetes rendezvényünkre elfogadta meghívásunkat Böjte Csaba ferences szerzetes, akinek 2002-ben életre keltett alapítványa köztudottan árvaházakat tart fenn Dévától Petrozsényig, Nagyszalontától Torockóig – számos helyen Románia-szerte. Csaba testvér érkezése feletti örömünkben nem feledkeztünk meg arról, hogy valamivel megháláljuk látogatását. S hogy mivel?

 

Én hiába szeretem a szobám csendjében az utcagyereket! Nem arra van szüksége, hogy könnyes szende szemembe nézzen, hanem hogy legyen kenyér az asztalán, fedél a feje fölött, étel a tányérján, ceruza a kezében, takaró az ágyán, kapjon jó szót, simogatást.”

tovább az eredeti cikkre

A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet?

William Collier professzor: kutyából nem lesz macska

Egyre határozottabb azon kutatók hangja, akik a makroevolúció bizonyítékainak felülvizsgálatát szorgalmazzák. Az ELTE egykori vendégprofesszora szerint paradigmaváltás közeleg.

Paradicsom a pokolból

A spanyolországi Almería története messziről nézve sikersztorinak tűnik: a rossz földrajzi adottságú vidék néhány évtized alatt a zöldségtermesztés egyik európai központja lett. Ám a pirospozsgás héj alatt csúnyán rohadnak a fóliás zöldséggyár paradicsomai. A nagyüzemi fóliázás termesztéstechnológiája nemcsak a környezetet, hanem a fogyasztókat is veszélyezteti. Simon Gergely, a Levegő Munkacsoport környezetkémikusa saját méréseik, illetve az európai tapasztalatok alapján is azt állítja, hogy a primőrként termesztett, nagyüzemi módszerekkel előállított zöldségfélékben egyértelműen több az egészségre káros vegyszermaradék, mint a helyben termő, szezonban fogyasztott zöldségekben. Ennek részben a termelési technológián kívüli okai vannak: az árut addig is többféle vegyszerrel kezelik, amíg a termőhelyről a polcra kerül.

Tovább az eredeti cikkre

Mezei Gazda Népszerű Vezérkönyve

 (1884-es kiadás)

Hagyományos gazdálkodás nélkülözhetetlen segédeszköze
a nagyipari "betegség" előtti időkből. Növény termesztés, állat tartás és kapcsolódó témakörök: pl.ecet készítés, mész, szén és tégla égetés, kút ásás stb. 
(letölthető 2 rész PDF formátumban)

Bodon Attila

Elérhetőség
Villanyposta cím (e-mail): 
bodonattila@gmail.com
Telefonszám: 
+36 20 978 1799
Település: 
Budapest
Irányítószám: 
1185
Utca, házszám: 
Kupeczky János u. 29

http://bodonattila.gportal.hu/gindex.php?pg=23300110

Egy kedves, idős, régimódi mesterember, gyorsan, olcsón és szépen dolgozik. Készít névjegyeket, meghívókat is, mindenféle kisebb nyomdai munkát vállal a könyvkötés mellett.

Baji Béla: Önfenntartó biogazdálkodás, Permakultúra

 

Ez a könyv, az első hazai könyv a permakultúráról.
Miközben naponta kapjuk a híreket a pusztulás felé tartó Földről, a mezőgazdaság újabb és újabb válságáról, botrányáról, jó ráeszmélni, hogy vannak, akik már most dolgoznak a megoldáson, akik már megkezdték a gyógyítást. Még jobb tudni, hogy ez az apró zsebkönyvecske nekünk is segíthet, hogy megtegyük az első lépéséket.
A hetvenes évek közepén két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren kidolgozott-összefoglalt egy földművelő módszert-filozófiát. Megpróbálták újra megteremteni azt a rendszert, amit a természetben járva látunk, egy olyan komplex rendszert összeállítva a kertben, mely összességében produktívabb és stabilabb, mint a hagyományos módszerek.

2012-BEN IS TESZEDD!

Dátum: 
2012. június 2. szombat (Egész nap)

Téged is zavar, hogy országszerte utcákat, parkokat, erdőket önt el a szemét? Itt az alkalom, hogy ismét közösen tegyünk ellene! 2012. június 2-án újra bebizonyítjuk, hogy a szemétszedés is lehet valódi közösségi élmény! Regisztrálj, szervezz csapatot, hívd meg a barátaidat, munkatársaidat is! 

 
Vedd fel a kesztyűt újra!
 

A jövő képlete: kevesebb munka, több élet

"Ha kevesebb órát dolgoznánk, az megmenthetné a gazdaságunkat, a józan eszünket, és segítene megmenteni a bolygónkat" - írja Juliet Schor a Boston College szociológia professzora az amerikai Yes Magazine hasábjain. Elgondolkodtató összefüggést feszeget a szerző, miszerint a túlköltekezett, gazdasági recesszióval küzdő nyugati világot a szemléletváltás és a kevesebb munka mentheti meg. Égbekiáltó ellentmondás, vagy tényleg ez  lehet a jövő képlete?

Maga a cikk egy újfajta szemléletet, gondolkodásmódot jár körül, amely a fenntartható jövő egyik pillére lehet: látlelet következik az Egyesült Államokról, ami tanulságokkal szolgálhat az Európa közepén élő magyar társadalomnak is.
 
Tartalom átvétel