A BKK tájékoztatása szerint régóta esedékes tömegközlekedési fejlesztések valósulnak meg a közeljövőben Budapesten, és ami különösen ígéretes, hogy a tervek szerint végre-valahára létrejön az első füves villamospálya is. Miért jó a zöld pálya, mi az előnye, hátránya, és szükség van-e rá egyáltalán? Megpróbálom megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Először egy apró kiegészítés. Bizonyos szempontból nem ez lesz az első kísérlet a témában, volt már rá példa, hogy zöldültek villamospályák, ám egyik sem volt hosszú életű. Több évvel ezelőtt a Villányi úton lett volna egy füvesített szakasz, ám a Németországból érkező speciális élő zöld szőnyeg nem vészelte át épségben az ideutat, 2006-ban pedig a Városi Tájkép Csoport a 2-es villamos Akadémia előtti szakaszát vetette be, ám a varjúhájféle, amit használtak, nem bírta a gyűrődést, és az augusztus 20-ai tömeg végleg az égi (vadász)mezőkre taposta. Meg kell még említeni egy hibrid megoldást, melyet a Mester utcában próbáltak ki, itt műfűvel vonták be a pálya egy részét, ami ugyan zöld, de ahogy neve is mutatja, csupán imitáció.

Mester utcai öszvérmegoldás

Pedig nyugaton nagy divat a füves városi pálya, európaszerte sok helyen találunk ilyet. Vegyük sorra, miért jó ez nekünk? A füvesített felület oxigént bocsájt ki, megköti a szálló, leülepedő port és mikroszemcséket, elvezeti a felesleges nedvességet (legalábbis hatékonyabban, mint a beton). A fűvel borított rész nem forrósodik fel annyira, mint a beton, kevesebb hőt sugároz vissza, így a városi mikroklímára is jótékony hatással van.

Mindemellett, vagy mondhatnám hogy inkább, elsősorban szép látvány, sokkal jobban fest egy zöld, füves csík a városban, mint a szürke flaszter látványa. Amiről beszélünk, az tulajdonképpen a legmenőbb városkép-tuning, ha innen, mármint a vizuális élmény felől közelítjük a kérdést, mindenképp szükség lenne rá. A sínek közé telepített fűnek statikai előnye is van, csökkenti a dilatációt, vagyis a sínek melegben, hidegben való deformálódását, és nem szabad elfeledkezni a fűnek otthont adó talajréteg rezgés-, és hangelnyelő tulajdonságáról sem.

Holland dzsungel-villamos

Ilyen helyzetben a füvet nem szokták megkérdezni, hogy neki jó-e a sínek között, pedig nem feltétlen élvezi a helyzetet. A villamosból dolgok esnek, folynak ki, ami nem tesz jót a növényzetnek. Az olajcsepegés például, vagy a sínek érdesítéséhez (vagyis a fékezési hatékonyság növeléséhez) használt sós homok pályára jutása pusztítja a zöld felületet. További hátrányként jelentkezhet, hogy a földdel feltöltött, fűvel bevetett pályák nem alkalmasak autós közlekedésre, ezért megvalósításuk csak olyan helyen lehetséges, ahol nincs forgalom a síneken, a 4-6-os vonalán például (melyet a megkülönböztetett jelzésű járművek aktívan használnak) ez a fejlesztés elképzelhetetlen.

Belfastban

Az aszfalt egy holt képződmény, ha egyszer elkészítik a borítást, évekig elvan mindenféle karbantartás nélkül. Nem úgy a fű. A fű nő, tehát nyírni kell, él, tehát víz és tápanyag kell neki (időnként cserélni kell a földet is alatta), gazosodik, tehát ápolni, gondozni kell. És ez bizony mind költséggel jár. Bár léteznek olyan hibridek, melyeket igen ritkán kell csak nyírni, az egyéb gondozást, locsolást ezek is igénylik.

St. Etienne, Franciaország

A törődés elmulasztása pedig a kipusztulásához, és rendezetlen látványhoz vezet. Összességében a füvesített pálya kialakítása alig kerül többe, mint az aszfaltos, betonos változaté, de előbbi folyamatos munkát igényel, vagyis állandóan költeni kell rá. Feltételezem ez a fő oka annak, hogy eddig nem valósultak meg ilyen projektek, remélhetőleg ha tényleg létrejönnek a budapesti füves pályák, lesz gazdájuk, aki felügyeli, ápolja a zöld felületeket.

Fejlesztési terv (Forrás: Index)