Megjelent anyagok

Jól megférnek a fűszernövények a konyhában

Szeretné friss fűszerekkel ízesíteni ételeit? Akkor ne habozzon, készítse el saját házi fűszerkertjét! A fűszernövények otthoni termesztése nem igényel különösebb tudást, mindössze pár alapvető szabályt kell betartani. Mindezért cserébe különleges aromát csempészhet kevésbé ízes vagy jellegtelen ételeibe, ínycsiklandozó illatot és kellemes színt biztosítva az ennivalónak. A cserepes fűszernővényekkel az ételeken kívül lakását is feldobhatja, és életet csempészhet konyhájába.

Magyarul álmodva - Napelemes tetőcserép, hibrid kisautó, házi biogázreaktor

Napelemes tetőcserép, hibrid kisautó, házi biogázreaktor – az elmúlt években számos, ígéretesnek tűnő környezetbarát magyar találmányról lehetett hallani a médiában. Annak jártunk most utána, mi lett a sorsuk, megvalósultak-e, és ha nem, mi a kudarc oka. 

Kétféle feltaláló van Magyarországon: az egyik, aki eladja a szabadalmát. Ez nem is baj, egy jó találmánynak általában ez a sorsa világszerte, hiszen nem a mérnökök, kutatók és tudósok feladata céget alapítani, tőkét szerezni, építkezni, gyártani, reklámozni: sem hátterük, sem szakértelmük nincs hozzá. 
 
A találmányok nagy részét ezért nem a feltaláló szokta termékként hasznosítani. Csakhogy Magyarországon nincs gyártói kapacitás, így a hazai szabadalmakat általában külföldi nagyvállalatok veszik meg. És vannak olyan feltalálók, akik úgy érzik, találmányuk a magyar gazdaságot erősíthetné, így nincs szívük kiengedni azt – ezért maguk vágnak bele a megvalósításba. Sokuknak azonban tönkremegy az élete a hiábavaló tárgyalásokban, az eladósodásban, a befektetők és a kormányok tovaszállt ígéreteiben. Mégis vannak néhányan, akik hosszú küzdelem és a laboratóriumokon kívüli, kemény világ kitanulása után elmondhatják magukról, hogy egy innovatív magyar termék gyártói. Milyen út vezet idáig? És jó-e, ha a feltalálók ilyen küzdelmekbe fognak? Cikkünkben álmodozók és realisták csapnak össze.

Faültetés biokiskertész módra

Imádok fát ültetni. Úgy érzem, valami maradandót alkotok ilyenkor. (Aki igazán maradandót akar, ültessen mentát vagy bambuszt gyökérgát nélkül – garantáltan kiirthatatlan.) Még van vagy tízféle fa, amit szívesen elültetnék a kertünkben, de már így is erdőben élünk. Kivágni pedig csak nagyon indokolt esetben vagyok hajlandó. Így most az olvasóimat buzdítanám faültetésre, hátha kedvet kaptok.

Öngyilkos szokás az avarégetés

Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladék égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre – áll az E-misszió Egyesület szmog-ellenes “kiáltványában”. 
 
Egy átlagos kerti tűz (100 kg zöldhulladék), melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Nagy mennyiségben keletkezik a fulladást okozó szén-monoxid, rákkeltő részecskék és szénhidrogének, tüdőkárosító nitrogén-oxidok és az egyik legmérgezőbb anyag, amit beszívhatunk, a benz-a-pirén. Sajnos a kerti hulladékkal a mérgező, perzisztens vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyezők listáját.

Pedagógiai program a tanyák és a hagyományos gazdálkodás megismeréséért

Az MNVH III. szakosztálya által indított projekt fő célja, hogy Magyarországon minden gyerek ismerje meg a hagyományos, falvainkban még fellelhető gazdálkodási módokat egy tudatos, életre nevelő pedagógiai programon keresztül.
 
Az ún. "tanyapedagógiai programot" 2011 elején együttműködésben kezdte el kidolgozni több civil szervezet hazai, illetve külföldi tapasztalatok példáján. A külföldi tapasztalatokat Franciaországban szerezték, ahol a gyerekek vidéki élettel való megismertetése jelentős múlttal és színes szakmai tartalommal működik. Ezen felül az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület sok éve foglalkozik környezeti neveléssel, táboroztatással, erdei iskola programmal, valamint saját, városhoz közeli tanyáján rendszeresen fogad iskolás gyerekeket közös gyakorlati foglalkozásokra, kertművelésre. 

Nem morbid a temetői síron zöldséget termeszteni?

Zöldségtermesztés a temetőben, esetleg a buszmegállóban...ez az új trend? Kissé különösnek tűnhet zöldségeket ültetni a temetőben, esetleg a buszmegállókban, mégis pontosan ez történt Todmorden városában, Yorkshire-ban.
 
Az asszonyok rebarbarát,  mángoldot és egyéb zöldségeket kezdtek ültetni a legkülönbözőbb helyeken, mint pl. a buszmegállókban elhelyezett városi tulajdonban levő virágládákba, az állomáson, a temetőben, az iskolaudvaron, az orvosi rendelők előtti kertben. Nem titkolt szándékuk az volt, hogy tettükkel másokat is inspiráljanak, azaz hogy a város lakói is ott ültessenek különböző zöldségeket, ahol csak tudnak. Pl. a hátsó kertben, a balkonon, az irodájuk előtt, stb.
 
E forradalmi projekt nevet is kapott: Incredible Edible Todmorden, amit talán úgy lehetne fordítani, hogy hihetetlen, de Todmordenben minden ehető. Ez a projekt segített a település élelmiszer termelésében és ellátásában, és nem utolsósorban ezen termények hozzáférhetővé váltak minden polgár számára.
 
Természetesen nagy összefogásra volt szükség, így a farmerek, üzletek, iskolák, és lényegében az egész közösség aktívan közreműködött a terv megvalósításában. Mostanában Todmorden színes képet nyújt az arra látogatóknak, hiszen zöldségek és gyümölcsök nőnek mindenfelé, sőt a város virágágyásai is a közösség gyógynövny és zöldség termesztésének színhelyévé vált.

Kezünkben (volt) a jövő

Fennmaradásunk múlik azon, hogy milyen választ találunk a földi életlehetőségek drámai romlására. Negyven évvel a Római Klub jelentése után veszélyes folyamatokra figyelmeztet és cselekvési programot ajánl a Túlélés Szellemi Kör, melyhez várja olvasóink véleményét.
 
A világ tudósainak többsége egyetértésre jutott abban, hogy a ma élő nemzedék az emberiség történetének legnagyobb kihívásával szembesül. Fennmaradásunk múlik azon, hogy milyen választ találunk a földi életlehetőségek drámai romlására. Az éghajlati viszonyok átalakulása, a biológiai sokféleség hanyatlása, a termőtalaj pusztulása, a szennyezés és kiszáradás következtében világszerte fenyegető ivóvízhiány mind az emberi beavatkozás következménye. Az okok összefüggő rendszert alkotnak: 
 

Ruth Stout „csodálatos kertje” – Nincs szükség még kapálásra sem, mégis terem?

Bizonyára sokan ismerik már a neten elérhető, Ruth Stout konyhakertjéről szóló videót. A film több mint érdekes. Egy életpályát bemutatva ad hírt arról, miként lett az idős hölgy „egyszerű” kertész.
 

De hogy is kezdődött története?
 
A „talaj-megművelési” módszereiről híres Ruth, mondhatnánk, akarva-akaratlanul csöppent bele a házi agráriumba, mikor férjével vidékre költözött, kialakítván egy olyan módszert, melynek aztán csodájára járt az egész világ, igen sok követőt maga után vonva.
 

Biogáz

  

A biogáz szerves anyagok mikróbák által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő gázelegy. Körülbelül 45-70% metánt (CH4), 30-55% szén-dioxidot (CO2), nitrogént (N2), hidrogént (H2), kénhidrogént (H2S), ammóniát és egyéb maradványgázokat tartalmaz (pl.: sziloxán, metil-merkaptánt (CH3SH)).

 

A biogázképződést négy fázisra lehet bontani. Ezek a következők:

Tartalom átvétel