Tudásbázis - keresés
Mézeskalács Életfa
cs, 2013/02/07 - 11:59 — szelídgesztenye
Régi szép hagyomány volt a mézesbáb életfa készítése a nagyobb meghatározó fontosságú ünnepekre, pl. esküvő, keresztelő, elsőáldozás, fontosabb évfordulók alkalmából készítették, a grillázs torta mellett elmaradhatatlan csemegéje volt a családi együttléteknek.
Valódi jó kívánság áradat volt ízletes és tetszető formába öntve.
Zártkertek mint az élelmiszer termesztési bizonytalanság felszámolói!
cs, 2013/02/07 - 11:59 — szelídgesztenyeZártkertek kialakítása, a zártkert rendezés
A zártkert fogalom 1955-59 között jelent meg a magyar kormányrendeletekben, amikor a kertszerűen művelt kisparcellás területeket különválasztották a nagyüzemi területektől, tudatos kialakításuk azonban csak később az 1967. évi IV. törvény és végrehajtási utasításai alapján kezdődött. A zártkert, melyet a törvény a község külterületének -nagyüzemileg nem művelhető- elkülönített része-ként definiált gyorsan elterjedt a tervezői- és köztudatban.
Zártkertek kialakítása, a zártkert rendezés tulajdonképpen kompenzációs folyama
t volt, mellyel az államosítás és kezdődő téeszesítés által előidézett tulajdonosi és termesztési bizonytalanságot kívánta az állam felszámolni, hiszen a zártkertekben a magántulajdon, személyi földtulajdon és földhasználat állandósulhatott. A gyakorlatban azonban rendkívül sokféle terület kapott zártkert besorolást. A dombvidékeken túlnyomórészt régi szőlőhegyeket, gyümölcsösöket vontak zártkertekbe. Az iparvidékeken sokszor meddőhányókat vagy felhagyott bányatavak környékét, nagyvárosi agglomerációkban település közeli hegyoldalakat, az Alföldön a régi kenderföldeket és hatalmas szántókat, nem feltétlenül a rossz termőhelyi adottságú területeket.
Biogáz
cs, 2012/10/11 - 09:42 — szelídgesztenye
Forrás:
www.wikipedia.hu 
A biogáz szerves anyagok mikróbák által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő gázelegy. Körülbelül 45-70% metánt (CH4), 30-55% szén-dioxidot (CO2), nitrogént (N2), hidrogént (H2), kénhidrogént (H2S), ammóniát és egyéb maradványgázokat tartalmaz (pl.: sziloxán, metil-merkaptánt (CH3SH)).
A biogázképződést négy fázisra lehet bontani. Ezek a következők:
És lőn világosság ...
cs, 2012/09/27 - 12:43 — Sura
Forrás:
És lőn világosság... Ha hiánycikk lenne a gyertya…
Ha este elmegy a villany 20 percre vagy 20 napra, teljesen mindegy, az első dolog, ami hiányozni, fog az a fény. Már pedig el fog menni, csak azt nem tudjuk, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy másfajta világításról kell gondoskodnunk. Sebaj, vettünk egy köteg gyertyát, nosza gyújtsuk meg őket. Minden szép és jó, ha az első eset áll fenn. Húsz perc után visszajön a villany, elfújjuk a gyertyákat, és helyre áll az élet. De mi van akkor, ha 20 napra megy el a villany? Ágyba bújás előtt észleljük, hogy már fele annyi gyertyánk sincs, mint a gyertyagyújtás előtt. Másnap első dolgunk, hogy rohanunk a hiperbe, ahol azt vesszük észre, hogy van itt egy kis összeesküvés, mert mindenki gyertyát akar venni. hatalmas a tolongás a vezetőség elhatározta, hogy mindenki csak egy csomag gyertyát vehet. Így aztán 4 napig nincs gond, de mi legyen azután? Egyszerű, olvasd tovább! 1945 január elején ugyanez a probléma állt elő és az akkori emberek, akik jóval gyakorlatiasabbak voltak, mint a maiak, megoldották. Ezt fogom nektek most bemutatni. Nem kell hozzá sok minden csak étolaj, de remélem abból bespájzoltatok 10-20 litert. Akkor sorjában:
Indoklás
k, 2012/09/11 - 08:26 — SuraEgy verset és egy hozzá kapcsolódó írást szeretnék a figyelmetekbe ajánlani, amely a Képmás folyóirat 2010 novemberi számában jelent meg. A verset Ács József írta, a vers ihlette gondolatok Lackfi Jánosé.
erdő-erdő
k, 2012/09/04 - 12:02 — szelídgesztenyeFogy az erdő!
A tavalyi év az erdők éve volt. A WWF jóvoltából megtudhattuk, hogy 60 óránként egy Berlin nagyságú erdő tűnik el.
http://agrobio.hu/?base=news&type=item&newstype=1&id=232
Akkor számoljunk egy kicsit!
Berlin területe: kb. 885 négyzetkilométer
Ezt elosztjuk 60- nal akkor megkapjuk, hogy 14,75 négyzetkilométer az-az 1.4750.000 négyzetméter erdő tűnik el óránként.
Ha megszorozzuk 8760-nal: akkor megkapjuk hogy 129.210.000.000 négyzetméter erdő tűnik el évente.
Ha becslések szerint a föld lakossága: 7.023.844.359 fő jelen pilanatban.
Akkor az egy főre jutó éves erdő fogyás: 18,39590876 négyzetméter.
Következtetés: 18,4 négyzetméternyi erdőt kellene telepítenie minden embernek évente!
(És ez csak a jelenlegi helyzet fenntartását biztosítaná, de nem pótolná a mostanáig kipusztított erdőket. )
Munkára fel!
Hogyan főzzünk be cukor és tartósítószer nélkül?
sze, 2012/06/27 - 16:09 — magdus
A tartósítószer nélküli befőzés titka az üvegek fertőtlenítésében rejlik.
A befőttes üvegeket mosószeres vízben, gondosan elmossuk (szódabikabónát, vagy mosószódát is használhatunk), majd alapos öblögetés következik kétszer vagy háromszor. Ezután meleg ecetes vízben öblítjük el az üvegeket és konyharuhára borogatjuk szájukkal lefordítva. (10 liter vízhez 1 db 20 %-os ecetet öntünk.) A mikroorganizmusok egyik része lúgos, a másik része savas közegben elpusztul. A jól záródó, épp kupakokat ugyanígy mossuk el és azokat is egy konyharuhával leterített tálcára helyezzük szájukkal lefelé. Végül betakarjuk egy másik konyharuhával.
Az atomenergia margójára
p, 2012/06/15 - 12:58 — szelídgesztenye
Forrás:
Lélegzet A biztonságos dózis mítosza
A nukleáris ipar működése azon a feltételzésen alapult, hogy az ICRP (Sugárzási Védelem Nemzetközi Bizottsága) és hasonló szervezetek helyesen határozták meg a radioaktív sugárzások megengedhető mértékét a környezet, a lakosság és a nukleáris iparban dolgozók számára. Ahogy azonban az évek folyamán növekedett az alacsony dózisú sugárzások okozta rákos esetek száma, úgy csökkentették a határértékeket.
A szegények krumplija - csicsóka
cs, 2012/05/03 - 13:41 — magdus
Tavaly előtt, még 2010-ben kíváncsiságból vásároltunk a biopiacon 1 kg csicsókát, de mivel nem ismertük, tudatlanságunk következtében fogyasztás előtt kiszáradt, így a kert végi komposztálónkban kötött ki. Tavaly a tavaszi kerti munkák megkezdésekor a komposztot beleforgattuk a földbe, majd meglepetésünkre, tavasz végére számunkra ismeretlen növények jelentek meg a kertben, ott, ahová nem ültettünk semmit. Valamikor ekkortájt egy ismerősünktől kaptunk kb. 10 szem csicsókát, amit elültettünk, és ezek előbukkanásakor fedeztük fel, hogy a korábbi komposztáltakkal együtt számos csicsóka növényünk van. A szokásos kerti locsoláson kívül nem tettünk vele semmit. Nyár végére hatalmas átláthatatlan élő sövényünk lett a szomszédokat teljesen eltakarva, amely nagyon szép sárga virágokat is hozott. Ismerősünk tanácsára nem szedtük fel ősszel, így az egész telet a kertben a föld alatt telelve töltötte a csicsókánk, amiből időnként felszedtünk egy-egy főzéshez valót. Most márciusban azonban felástuk a kertet, kb. 4 krumpliszsáknyi csicsókát „szüreteltünk”, és még így is maradt a földben. Ekkora mennyiséggel nem igazán tudunk megbirkózni, így gondoltam alaposabban utánanézek, hogyan lehet a csicsókát tárolni, felhasználni, és egyáltalán mit érdemes tudni erről a kivalló terméshozamú növényről.