Megjelent anyagok

Myfoodsharing.at - Ételmegosztó portál

Ételmegosztó internetes portál indult Ausztriában azoknak, akik nem szeretik kidobni a feleslegessé vált, de még használható élelmiszereket, illetve azoknak, akiknek jól jön egy doboz joghurt, egy fél doboz tojás vagy egy csomag hagyma.

Az eldobott étel olyan, mintha a szegények asztaláról loptuk volna el

A Szentatya katekézisét június 5-én az ENSZ által indítványozott környezet világnapja témának szentelte, és felhívta a figyelmet a korunkat jellemző fogyasztói szemlélet veszélyeire.
 
Utalt a Biblia kezdetén tett isteni rendelésre: „Műveljétek és őrizzétek” a földet! (Ter 2,15). A teremtett világ megőrzését Isten nemcsak a történelem kezdetére adta, hanem tervének részeként mindannyiunkra bízta. Mi azonban visszaélünk ezzel a megbízatással, amikor kizsákmányoljuk, uraljuk és birtokoljuk a földet, ahelyett, hogy csodálkozással szemlélnénk. A művelés és a megőrzés azonban nemcsak az ember és a teremtett világ közötti kapcsolatot jelenti, hanem az emberek egymás közötti viszonyát is. 

Nyakunkon a vakáció – de mit kezdjünk a gyerekkel?

A gyerekek a szünidőt szeretik, a szülők viszont azt, amikor iskolába, óvodába járnak a lurkók, hiszen akkor felügyelet alatt vannak, biztonságban tudhatják őket, és anya-apa nyugodtan dolgozhat. De nincs mindig iskola és óvoda, és a szünidő alatt is kell valaki, aki vigyázza a csemete lépteit. Mit lehet ilyenkor tenni? Kitől kérjenek segítséget?

 

Vakáció – egy olyan gyermek-örömteli időszak, ami némely szülőnek komoly homlokráncokat és ősz hajszálai számának növekedését okozza. A gyerekeket persze ez egyáltalán nem érdekli, jól megérdemelt szünidejüket a lehető legvidámabban, legizgalmasabban, legtartalmasabban szeretnék eltölteni.

Könyvajánló - Gévai Csilla: Nagyon Zöld Könyv

Ökológiai lábnyom, túlnépesedés, klímaváltozás, passzívház – ilyen és ezekhez hasonló fogalmakkal rendszeresen találkozunk mi, felnőttek, mert a Föld megóvása égető ügyünkké vált az utóbbi időben. Gévai Csilla Nagyon Zöld Könyve most a gyerekek számára is érthetővé, kézzelfoghatóvá teszi ezt a problémát. Komoly kérdésekről mesél okosan, érthetően és könnyedén, olyan képi és nyelvi leleménnyel, annyi humorral, hogy a legbonyolultabb kérdések is átláthatóvá, kezelhetővé válnak. Ez a könyv igazi hiánypótló mű: tanítva mesél a Földön működő kölcsönhatásokról, a világ működéséről, és mesélve tanítja meg mindazt, ami a gyerekek számára személyes üggyé teszi a környezetvédelmet. Minden gyerekszobában és iskolai könyvtárban ott a helye – nem is a polcon, hanem a gyerekek kezében! A könyv szerzője az eddig főként illusztrátori tevékenységéről ismert Gévai Csilla, aki nem csak illusztrátor, hanem kulturális antropológus; nem csak kulturális antropológus, de pedagógus; nem csak pedagógus, de kivételes érzékenységgel és humorérzékkel megáldott író.

Forrás: http://www.pagony.hu/nagyon-zold-konyv-pozsonyi-pagony-kft

Mennyi cukrot eszünk véletlenül?

Rendszeresen felbukkannak a neten különböző termékek, amelyek mellé lelkes sporttársak kigrammozzák azok cukortartalmát, mi pedig megdöbbenve osztjuk meg ezeket, nézd, mennyi van a kólában! Mi most nemcsak a (kóla helyett) Fantát, hanem kukoricakonzervet, bébiételeket és más, elsőre cukormentesnek gondolt termékeket vizsgáltunk meg, hogy még jobban elszörnyedhessünk.
 
A szabályozás
 
Ami elsőre feltűnt, hogy a cukortartalom nincsen pontosan jelölve minden terméken, mert egyelőre nem kötelező jelölni. Szerencsére sok gyártó él a fakultatív lehetőséggel, és a címkén feltüntetett táblázatban pontos tápértékeket közöl, közöttük a szénhidrátot, és ebből cukortartalmat kigrammozva. Amire fontos odafigyelni, amikor nézik ezeket az adatokat, hogy 100 grammra vagy milliliterre vonatkoznak, nem az egész palack, vagy doboz élelmiszerre.
 
A képeken a kockacukrokat egész palackra, tubusra, kész adagra kiszámolva soroltuk a termék mellé.

Életem legjobb döntése volt, hogy megtagadtam a pénzt

Mark Boyle készpénz és hitelkártya nélkül, a saját erejében és találékonyságában bízva vágott bele egy kísérletbe, amelyről kiderült, hogy tulajdonképpen maga az élet. Semmit sem vásárolt, és semmit sem költött két éven át. Azt álltja, még soha sem érezte magát olyan boldognak és egészségesnek, mint amikor pénz nélkül élt. Ha lennének gyerekei, kicsit máshogy csinálná, de szerinte az igazán elszántak előtt nem lehet akadály, hogy az életükben véget vessenek a pénz uralmának.
 
Jöhet bármilyen pénzügyi válság, Mark Boyle-t már aligha lepnék meg az anyagi nehézségek, hiszen az ír férfi két évet komolyabb megrázkódtatás nélkül kibírt pénz nélkül. Mindezt ráadásul saját elhatározásból. Búcsút intett a munkájának, a bankszámlájának és a 21. századi nyugati élet minden kényelmének, és 30 évesen kiszakította magát a fogyasztói társadalomból.

Ehető közterület - Aki eszik, az velünk van!

Mit tehet egy közösség a használaton kívüli földjeivel? Ültessen valami ehetőt, természetesen. Energikusan és humorral meséli el Pam Warhurst a TEDSalonban annak a történetét, hogyan jöttek össze egy csapat önkéntessel azért, hogy egy használaton kívüli földből közösségi zöldségeskertet csináljanak, és megváltoztassák az élelem szó jelentését a közösségükben.

 
Kedves Olvasóink!
 
Tudjuk, hogy a TED beszédek szövegei hosszúak. De azt is tudjuk, hogy nagyon értékesek a gondolatok, amiket megosztanak velünk. Miattunk, az önmagunk és a környezetünk fejlődése, átalakítása miatt. Ezek a beszédek nem arról szólnak, hogy találj ki valamit, majd indulj egy pályázaton, és az ötleted megvalósításához szükséges pénzt vagy megakapod vagy nem, hanem olyan példákat mutatnak be, hogy kisebb közösségek egyszerűen megvalósítható ötleteikkel miképpen tudják kimozdítani a világot a sarkaiból, állami támogatás, egyáltalán anyagi támogatás nélkül. Arról mesélnek, hogyan ébreszthetjük fel önmagunkban és másokban azt a csodálatos érzést, hogy igen is felelősek vagyunk és éppen ezért tegyünk is önmagunkért és a jövönkért.

Hogyan tudunk keresztény légkört kialakítani otthonunkban, közösségünkben?

 A jó légkörért lehet tenni is valamit! Lemondunk a tagadás, a negatívum élvezetérõl, mert ez olyan élvezet, amelyben a démonoknak része van. Pl. keresztény közösségben panaszkodnak: Jaj, de rossz a mai világ! És a mai fiatalok…! A pap pedig, micsoda szégyen, a földön ülve misézik!
Ezt lehet élvezni! Ez veszélyes, mert nagyon hasonlít az ördögök légköréhez. A panaszkodás után jön a kétségbeesés. Az újságok mindig elsõsorban a negatívumokat hozzák le. Mi pedig igyekszünk a másik oldalról, jó légkört létrehozni. Ez munka! A fõ tevékenység a saját szívre vonatkozóan zajlik.
1. Gondoskodjunk a jó légkörrõl és akkor nem jöhet elõ az elbátortalanodás, a kétségbeesés. Ha valaki csak a nehézségekrõl, hibákról beszél, akkor az olyan, mintha könyvet akarna írni Budapestrõl, és csak a csatornákról írna. 100 képet mellékel a csatornákról, és azt mondja: ez Budapest! Néven nevezzük a dolgokat, de nem bátortalanodunk el.
2. Észlelni a pozitív dolgokat! Ez a Szentlélek adománya. Az öröm adománya. Egyáltalán nem egyszerû, mert az áteredõ bûn következményei terhelnek bennünket. Természetesen nem mondhatok jót valamire, ami nem az, amit magam sem hiszek, de szükséges a jót kimondani, mert annak nagyon nagy ereje van!
Ezt tapasztaltuk Kentenich atyával. Az volt az érzésünk, hogy átlát rajtunk. Úgy mondtuk, hogy radarszemei vannak. Soha nem találkoztam még olyan emberrel, aki annyira megértett volna engem, mint õ, és akinek annyit elmondtam volna magamról, mint neki, és aki mégis olyan nagynak látott volna, mint õ. Sok dolgot felfedezett a lelkemben, amit én nem láttam. Sok negatív dolgot egyszerûen tisztázott, megmondott. Ez a Szentlélek adománya. Ez gyógyít és erõt ad.
 

Természetes aeroszollal védekeznek az erdők a felmelegedés ellen


Ahogyan egyre melegebb lesz a hőmérséklet a földön, az erdők növelik „lázcsillapító” hatásukat a bolygó lázával szemben, hozzájárulva ehhez a globális felmelegedés csökkentéséhez. A növények és a klíma e kapcsolatát az osztrák IIASA (International Institute for Applied Systems Analysis) és a Helsinki Egyetem kutatói fedezték fel, akik eredményeiket a Nature Geoscience című folyóiratban tették közzé. 

A tanulmány rávilágít arra negatív visszahatásnak a körforgására, amelyben a magasabb hőmérsékletek növelik a természetes areoszol-koncentrációt, ez utóbbi pedig hűtő hatást fejt ki a magas hőmérsékletre. Mint a kutatás vezetője, Pauli Paasonen kifejtette, a szálló organizmusokból biogenikus aeroszol, amelyet a növények bocsátanak ki, képes mérsékelni a felmelegedést. „Mindannyian ismerjük az erdő illatát: ez az illat éppen e gázokból keletkezik – tette hozzá kollégája, Ari Asmi – A növények gázokat bocsátanak ki, amelyek a légköri oxidáció után az aeroszol-részecskékhez tapadnak, és olyan testeket alkotnak, amelyek visszatükrözik a napfényt, és a felhőképződés nyersanyagává válnak. Ez a gázkibocsátás arányosan növekszik a hőmérséklet-növekedéssel és legalább 1%-kal enyhítik a globális felmelegedést.” A kutatás ugyanakkor azt is bebizonyította, hogy a falusi települések körül e felmelegedés-csökkentő hatás akár 30%-ot is elérhet, különösen olyan, sűrű erdős vidékeken, mint Finnország, Szibéria, vagy Kanada .

Mérföldkőnél az emberiség!

A szén-dioxid légköri koncentrációja várhatóan a napokban éri el először a 400 ppm-et* az emberiség története során. Ez a tény bizonyítja, hogy a fenntartható és tiszta energiaforrásokra történő áttérés egyre sürgetőbbé válik.
 
A hawaii Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium kutatóinak előrejelzése szerint a légkör szén-dioxid tartalma néhány napon belül elérheti a 400 ppm-es értéket, vagyis a 0,4%-ot. A tudományos közvélemény figyelmeztetése szerint a légköri szén-dioxid 400 ppm-es szintje egy kritikus pontot jelent a globális felmelegedés folyamatában. 
 
„Még soha nem kaptunk ennyire erős felszólítást a környezetünktől arra, hogy csökkentenünk kell a károsanyag-kibocsátásokat. A fizika törvénye szerint minél több szén-dioxid kerül a légkörbe, annál jobban felmelegíti azt. Amikor a földtörténeti múlt során utoljára ilyen magas volt a szén-dioxid aránya, akkor az 3-4 fokkal magasabb átlaghőmérséklettel párosult. A megemelkedett hőmérséklettel párhuzamosan pedig a tengerszint is jóval magasabb volt, mint napjainkban.” – figyelmeztet Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője.
 
Az elmúlt 40 év kutatásai szerint lényegében egyértelmű, hogy az emberi tevékenység felelős a légkör növekvő szén-dioxid szintjéért. A legtöbb éghajlatváltozást okozó károsanyag-kibocsátás az energiatermeléshez köthető, legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez. Ha a káros anyagok légköri koncentrációja tovább emelkedik, akkor a most kiugróan magasnak számító hőmérsékletek válnak majd mindennapossá, ami pedig ma még szélsőség, az megszokottá válhat.
Tartalom átvétel