klímaváltozás

Ferenc pápa enciklikájára is utalt Obama akcióterve kihirdetésekor

„Erkölcsi kötelességünk, hogy közbeavatkozzunk a klímaváltozásba, ahogyan azt Ferenc pápa is fenntartja az enciklikájában. Mi vagyunk az utolsó nemzedék, mely még képes ezt megtenni, nem hátrálhatunk meg.” Barack Obama, az USA elnöke e szavakkal mutatta be akciótervét – írja a Vatikáni Rádió.

Az augusztus 4-én, kedden ismertetett akcióterv csökkenteni akarja az üvegházhatású gázok kibocsátását. A világ régóta várt erre a bejelentésre, annál is inkább, mert a föld lakosságának mintegy öt százalékát kitevő Egyesült Államok nemrég még egyedül felemésztette a világ energiaszükségletének egyharmadát, de még ma is ott a legnagyobb a fajlagos, egy főre jutó energiafogyasztás.
 
Obama elnök büszkén jelentette be, hogy „ez lesz az Egyesült Államok kormányzata által valaha is megformált legambiciózusabb terv”. További szava már gőgösnek hat: „Az Egyesült Államok fogja vezetni a nemzetközi közösséget ebben a harcban.” Amerika – e terv jegyében – rögtön az élre akar állni, noha mindezidáig szinte semmit nem tett a kvótavállalások terén. Etikailag pedig messze-messze elmarad az öreg európai kontinens környezeti felelősségvállalása mögött.

Hőség és vihar: ideje elgondolkodni a klímaváltozás okain

Idén Európa-szerte hőségrekordok dőltek meg. A száraz meleget szokatlanul heves viharok, vagy monszunszerű esők szakítják meg. Az extrém időjárási viszonyokat a legtöbben a természet szeszélyének számlájára írják. Feljebb kapcsolják a légkót vagy az ablaktörlőt, és káromkodva meghúzzák magukat az autójukban, amíg jobbra fordul az idő. Az közben az eszükbe sem jut, hogy éppen abban a fémládában ülnek, aminek a gázkibocsátása a leginkább felelős az időjárás ámokfutásáért.
Gyerekkoromban minden nyarat a Tisza partján töltöttem. Imádom ezt a folyót. Az elmúlt években sajnos csak ritkán volt alkalmam felkeresni, de meglepődtem, a gyermekkori emlékeimhez képest mennyire alacsony a vízállása. Sajnos nem pusztán az emlékeim játszottak csalóka játékot velem. Idén minden idők legalacsonyabb vízállását mérték a Tiszán – a kiskörei vízlépcső körülbelül úgy néz ki, mintha egy Mad Max filmhez szolgáltatna díszletet. És nem ez az egyedüli nyugtalanító hír, ami arra utal, hogy alapvető klímaváltozás küszöbére értünk. Ott van például a gyermekkori tiszaparti nyarak egy másik elmaradhatatlan szereplője, a Fehér Gólya. Vajon lehet-e teljes magyar nyár anélkül, hogy ne figyelnénk meg, ahogy a kéményeken, a villanyoszlopokon rakott fészkében kelepel, ahogy az ártéri réteken keresgél táplálék után, ahogy kényelmes szárnycsapásokkal szeli a levegőeget?
 

ENSZ: megfizethető a védekezés a klímaváltozás ellen

A gazdasági növekedés ütemét csupán 0,06 százalékkal csökkentik az éghajlatváltozás feltartóztatásához szükséges beruházások - állapította meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) készülő új jelentésének vasárnap Berlinben bemutatott harmadik fejezetében, amely a klímaváltozás megfékezésének lehetőségeit foglalja össze.
 
 
Az ENSZ szerint a középhőmérséklet az ipari forradalom előtti korszakhoz képest legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet 2100-ig ahhoz, hogy kezelhető legyen az éghajlatváltozás hatása. A középhőmérséklet emelkedését pedig csak akkor lehet a 2 Celsius-fokos határ alatt tartani, ha sikerül az üvegházhatást előidéző gázok légköri koncentrációját - szén-dioxidban számolva - a 450 ppm (milliomod térfogatrész) körüli szinten (430-480 ppm között) stabilizálni. Ehhez az üvegházhatású gázok kibocsátását 40-70 százalék közötti mértékben kell csökkenteni 2050-re a 2010-es szinthez képest.

A klímaváltozásért az ember a felelős

Magyarországon is nagyon divatos panaszkodni az anyagi helyzetünk miatt. Ugyanakkor rendszerint megfeledkezünk arról, hogy döntő többségünk a globális fogyasztói társadalomhoz tartozik – a világnépesség azon 20-25 százalékához, akik a legtöbbet fogyasztunk és ezáltal leginkább okolhatók vagyunk a környezeti problémákért, például az éghajlatváltozásért. Nekünk kellene áttérnünk egy mértékletesebb, ökologikusabb életmódra, amely egyúttal több boldogságot, illetve mélyebb, tartalmasabb életet is nyújt számunkra, mint a jelenlegi, anyagias életformánk. Ez hatalmas feladat mindnyájunk számára, de egyúttal nagyon izgalmas is. Fontos azonban azt is szem előtt tartanunk, hogy az egyéni megoldási kísérletek halálra vannak ítélve, változtatni csak közösségekben tudunk. Minél több ökologikus életmódot folytató helyi kisközösséget alakítunk az aprófalvaktól a nagyvárosokig, annál élhetőbb hellyé válik majd ez az ország.


 

Teljesen megváltoztatja a világunkat a klímaváltozás

Hivatalosan is közzétették az ENSZ legfrissebb klímajelentését: eszerint habár a felmelegedés megtorpanni látszik az elmúlt években, a klímaváltozás mégis alapjaiban változtatja meg az általunk ismert világot.
 
 
Öt ével ezelőtt indult a gigantikus projekt: az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) harmadik jelentésének elkészítése. 880 kutató több mint 38 országból több ezer kutatási jelentést és 55 ezer kritikai észrevételt értékelt. Pénteken délelőtt tíz órakor tették közzé a a jelentés összefoglalóját, amely korántsem megnyugtató: az elkövetkező évtizedekben alapjaiban változik meg a világ, amit ma ismerünk, mindez a globális felmelegedés okozta klímaváltozás miatt.
 
A jelentés főbb megállapításai:
 
 

Mérföldkőnél az emberiség!

A szén-dioxid légköri koncentrációja várhatóan a napokban éri el először a 400 ppm-et* az emberiség története során. Ez a tény bizonyítja, hogy a fenntartható és tiszta energiaforrásokra történő áttérés egyre sürgetőbbé válik.
 
A hawaii Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium kutatóinak előrejelzése szerint a légkör szén-dioxid tartalma néhány napon belül elérheti a 400 ppm-es értéket, vagyis a 0,4%-ot. A tudományos közvélemény figyelmeztetése szerint a légköri szén-dioxid 400 ppm-es szintje egy kritikus pontot jelent a globális felmelegedés folyamatában. 
 
„Még soha nem kaptunk ennyire erős felszólítást a környezetünktől arra, hogy csökkentenünk kell a károsanyag-kibocsátásokat. A fizika törvénye szerint minél több szén-dioxid kerül a légkörbe, annál jobban felmelegíti azt. Amikor a földtörténeti múlt során utoljára ilyen magas volt a szén-dioxid aránya, akkor az 3-4 fokkal magasabb átlaghőmérséklettel párosult. A megemelkedett hőmérséklettel párhuzamosan pedig a tengerszint is jóval magasabb volt, mint napjainkban.” – figyelmeztet Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője.
 
Az elmúlt 40 év kutatásai szerint lényegében egyértelmű, hogy az emberi tevékenység felelős a légkör növekvő szén-dioxid szintjéért. A legtöbb éghajlatváltozást okozó károsanyag-kibocsátás az energiatermeléshez köthető, legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez. Ha a káros anyagok légköri koncentrációja tovább emelkedik, akkor a most kiugróan magasnak számító hőmérsékletek válnak majd mindennapossá, ami pedig ma még szélsőség, az megszokottá válhat.

Megkezdődött a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia

Megkezdődött a katari Dohában a 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencia, amelyen mintegy 200 állam képviselői tanácskoznak két héten át az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséről szóló Kiotói Jegyzőkönyv folytatásának feltételeiről.
 
A megállapodást azonban az évek óta fennálló ellentétek nehezítik, és ez vélhetően az OPEC-tagállam Katarban - amely egyébként a világ országai közül a legnagyobb egy főre eső üvegházhatásúgáz-kibocsátással rendelkezik - sem lesz másképp.

A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) legfrissebb jelentése szerint a klímaváltozás a szemünk előtt zajlik, aminek legékesebb bizonyítékai, hogy az északi-sarkvidéki jégtakaró idén nyáron rekordméretűre zsugorodott, és emellett számos egyéb szélsőséges időjárási jelenség is sújtotta a bolygót.
 
A katari Dohában hétfőn megkezdődött 18. ENSZ Klímaváltozási Konferencián közzétett jelentés szerint a Csendes-óceán felszíni vizeinek lehűlését okozó La Nina-jelenség ellenére 2012 jó úton halad afelé, hogy bekerüljön az eddig mért tíz legforróbb év közé. Az éghajlati adatok 19. század közepén megkezdett rögzítése óta az idei év első tíz hónapjában mérték a kilencedik legmagasabb átlaghőmérsékletet.
Tartalom átvétel