Az Egészségügyi Világszervezet javaslata szerint az 5-17 év közötti gyermekeknek és serdülőknek naponta legalább hatvan percnyi, növekvő intenzitású testmozgást kellene végezniük egészségük megőrzéséhez. Sajnos jelenleg az európai fiatalok többsége nem teljesíti ezt a szintet. A HELENA projekt (Healthy Lifestyles in Europe by Nutrition in Adolescence) legújabb kutatása szerint a tizenéves fiúknak csak 57%-a, míg a hasonló korú lányoknak mindössze 28%-a mozog rendszeresen legalább napi hatvan percet. Pedig ezzel számos egészségügyi problémát megelőzhetnének. A testedzés ugyanis hozzájárul a motoros képességek és a koordináció fejlődéséhez, erősíti az izmokat és a csontokat, pozitív hatással lehet a vérnyomásra, valamint segít megelőzni és leküzdeni a gyermekek körében is egyre terjedő elhízást.

Számolni kell azonban azzal, hogy a fizikai igénybevétel mellett a növekedési és érési periódus is fokozott tápanyag- és energia-bevitelt kíván, így az étrend kialakításakor ezeket a tényezőket egyszerre kell figyelembe venni. Megfelelő energia-bevitel nélkül a gyermek fáradtnak érezheti magát, súlyt veszíthet és gyengén teljesíthet mind mentálisan, mind fizikailag, hosszú távon pedig növekedési és csontegészségi problémák is felléphetnek.

Közös kincsünk a gyermekek!

Előadássorozat a gyermekekről szülőknek és pedagógusoknak novembertől minden hó első szerdáján fél 7-kor a Baptista Imaház és Közösségi Otthonban (XVIII. kerület, Nemes utca 28.).

Az előadások ingyen látogathatók.

A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiro-i környezetvédelmi konferencián kezdeményezték. Ennek hatására az ENSZ március 22-ét nyilvánította e nappá, felhívva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Cél, hogy óvjuk, védjük környezetünket, s ezen belül a Föld vízkészletét. (Neumann- ház – Irodalmi Szerkesztőség)

A víz világnapjának célja, hogy felhívja a tagállamok figyelmét a víz – e teremtett kincsünk – védelmének, megőrzésének és a vízminőség javításának szükségességére.

Nagyböjt időszakában kiemelten fontos, hogy az élet leglényegesebb dolgaira fordítsuk figyelmünket, mint a víz megóvásának és igazságos elosztásának problémájára. A böjtön keresztül nyissuk meg szívünket embertársaink felé, és segítsünk a rászorulóknak.

„Isten megalkotta a szilárd boltozatot, és elválasztotta vele a boltozat fölötti és a boltozat alatti vizeket. Isten a boltozatot égnek nevezte.” (Ter 1,7)

„Isten szólt: „A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek madarak.”(Ter1,20)

Nagyböjt és tavasz: az egyik szónak szomorú, a másiknak vidám csengése van, legalábbis egy pillanatra a felületes szemlélő számára így tűnhet. Ha azonban mélyebben belegondolunk a két, párhuzamoson futó időszak rejtelmeibe, megérthetjük az összefüggéseket és feloldhatjuk a szavak felszínén feszülni látszó ellentmondást. 

A Nagyböjt ideje nem egyszerűen egy keserű-szomorú időszak, hanem a fény megszületéséé, amikor a hívő ember bűneit, elkényelmesedését hátrahagyva érzékennyé válhat Isten sugallatainak meghallgatására és befogadására, ráhangolódhat a jóra, az örömre, s ezen keresztül magára az üdvösségre. Mi is a Nagyböjt igazi célja? „Húsvét ünneplésének előkészítése, hogy keresztény hitünk újragondolásával testileg és lelkileg is felkészüljünk életünk nagy titkának, a Megváltásnak ünnepére.”