Versenyben a családok a legkisebb lábnyomért

Energiatudatossági kampányt indított a GreenDependent Egyesület „Kislábnyom” címmel. A program célja, hogy növelje a családok, háztartások energiahatékonyságát, és népszerűsítse a klímabarát, szén-szegény életmódot.

A december 1-jén kezdődő, „kisebb lábnyomon” való életvitelt segítő háztartási verseny négy hónapja során a résztvevőknek minden hónap elején le kell olvasniuk és az online karbon-kalkulátorban fel kell jegyezniük fogyasztásaikat (elektromosáram-, gáz-, víz-, illetve gépkocsihasználat, élelmiszerfogyasztás). Emellett három-három feladat megoldására is vállalkoznak a jelentkező háztartások, melyek közül talán a legfontosabb, hogy felmérjék lakhelyük energiahasználatát, és tervet készítsenek arra vonatkozóan, hogyan tudnak viselkedésük megváltoztatásával energiát megtakarítani. A győztes háztartások értékes – természetesen energiatakarékos, környezetbarát – díjakkal lehetnek gazdagabbak: a verseny fődíjaként egy A+ energiaosztályú SHARP hűtőszekrényt vihet haza a legökotudatosabb család.

részletek: Versenyben a családok a legkisebb lábnyomért (pdf 132.95 Kb)

Magyar „Fenntarthatósági Csúcs” II.

Dátum: 
2011. november 23. szerda - 09:30 - 2011. november 24. csütörtök - 17:30
Helyszín: 
Budapest, Sugár Üzletközpont, Mozicsarnok, Örs Vezér tér

 

A gondolkodás-, értékrendváltás és cselekvés jegyében

K O N F E R E N C I A   É S   K I Á L L Í T Á S

A konferencia védnökei:

Láng István akadémikus, a Brundtland Bizottság tagja
László Ervin, a Budapest Klub alapító elnöke, a Giordano Bruno Globalshift Egyetem Kancellárja
Juhász Árpád geológus

A teremtésvédelem valós kérdéseiről

Dátum: 
2011. november 16. szerda - 17:30 - 18:30
Helyszín: 
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Bp., Piarista köz 1.

 

A Zöld Teaház szervezésében

Dr. Hetesi Zsolt fizikus, főiskolák egykori diákja előadást tart
a teremtésvédelem valós kérdéseiről.
Ideje: 2011. november 16. - szerda - 17.30
Helye: 314. terem

Szeretettel várnak mindenkit a szervezők!

Jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszerünk nem része a természetes rendszernek, hanem vetélytársa. Az elmúlt több száz évet a folytonos növekedés jellemezte, miközben több, a társadalom stabil működése szempontjából fontos részrendszer működése veszélybe került. 

Magyar nyert az öko-találmányok versenyén

Raisz Iván és Barta István találmánya, a metanol előállítása kommunális hulladékból nyerte meg a "Zöld Találmányok Nemzetközi Versenyét" Nürnbergben.

A fődíjat, a "Green Oscart", magyar alkotópáros, Raisz Iván és Barta István nyerte el. A győztes találmányuk, metanol előállítása kommunális hulladékból 2008-ban Magyarországon az "Év találmánya" címet kapta meg. Azóta a hasznosítás sikeresen folyik. Az eredmények meggyőzőek, egy tonna városi szemétből 300 kilogramm metanolt tudnak előállítani, miközben széndioxid gáz kibocsátás nincs. A jelenlegi megoldás a városi hulladék feldolgozásánál a szemétégetés. Az viszont tetemes mennyiségű klímaromboló gázt juttat a környezetbe.

Spekulációk tárgyává váltak az államok.

Részlet a beszélgetésből: "Egy nagyon komoly rendszerváltás előtt állunk és erre van egy nagyon egyszerű jel: Itt volt a NATO Törzsvezetői kara és gyakorlatoztak számítógépeken, bevonva a médiát is, hogy bizonyos rendkívüli helyzeteket hogyan kell kezelni. Az érdekes az, hogy hasonló gyakorlatot egyszer már végeztek Magyarországon. Akkor még a Varsói szerződés tagállama voltunk 90-ben, és akkor Borsod megyében jött össze a NATO törzsvezetése a rendkívüli helyzetek gyakorlatozására. Mit jelent ez? Hogy olyan társadalmi helyzetek kezelésére készülünk, amit el sem tudunk képzelni. De vannak akik el tudják képzelni..." A beszélgetés elhangzott az MR1 Kossuth Rádióban 2011.október 22-én 16:04-kor az "Időt kérek" című műsorban.

Teremtésvédelem hete 2011 - Pestszentimre

Szeptember utolsó hetében, a korábbi évekhez hasonlóan, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa meghirdette a teremtés ünnepét - teremtésvédelem hetét abban a reményben, hogy azokban a napokban gyülekezeteink és intézményeink hálát adnak a teremtés csodájáért és annak védelmére újra elkötelezik magukat különös tekintettel a mértékletességre és újrahasznosításra.

E hét keretén belül két programon vehettek részt közösségünk tagjai.

A nyílászáró szigetelési bemutatón, egy rendkívül egyszerű és kis költségvetésű, de tartós és hatékony megoldást ismerhettünk meg a fa nyílászárók utólagos hőszigetelésére. A résztvevők a cserkészházban elsajátították a nútmarógép használatát és lehetőséget kaptak a szerszámok kedvezményes bérlésére. Közösségünkben eddig három család otthonában kerültek javításra az elöregedett nyílászárok. A kedvezőbb fűtésszámlák mellett a környezetünkre gyakorolt negatív hatások csökkentése különösen fontos számunkra, ezért támogatunk és próbálunk népszerűsíteni minden olyan gyakorlati megoldást, amely ezt a célt szolgálja.

Szívesen nyújtunk segítséget minden érdeklődőnek a témával kapcsolatban a +36/70-512-0975 telefonszámon.

A csere-bere napon már megunt, vagy feleslegessé vált, de még használható tárgyaink cserélhettek gazdát a plébánia kertben. Célunk az ilyen jellegű programokkal, erősíteni közösségünk tagjaiban, hogy a feleslegessé vált tárgyaik, mások számára még hasznos értékek lehetnek.

Mi a permakultúra?

A permakultúra alapgondolatát az ausztál Bill Mollison, és David Holmgren publikálták az 1970-es években. Az a meggyőződés sarkallta őket, hogy ha az emberi társadalom továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és önmagát is. A permakultúra megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén, és szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza az fogyasztás csökkentésének, az energiamegtakarításnak, és a természetből való "házi" energianyerés különféle módozatainak fontosságát.

A permakultúrás tervezés a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táj, és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze, amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás (ápolás, takarmány, gyógyszerek, elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. A rendszernek része az ember is, tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. Célja az is, hogy pozitív közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek, embercsoportok között. A piaci értékesítést nagyban segíti, hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. Ilyenek a városok, és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés, "box-rendszer", a termelők-fogyasztók szövetkezése, a szívesség bank, a helyi "etikus befektetéseket" szolgáló pénzügyi szervezetek, stb.). Mindezek több helyen megvalósultak már a világban, az élővilág védelmét, szép természetes környezetet, pozitív közösségi kapcsolatokat, és a szükségleteket egészséges, változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre.

A jövő farmja

Épp elég sokat írunk a válságokról, és annak a különböző okairól, hogy miért fog összeomlani a társadalom, a gazdaság, hogy milyen krízisek lesznek és mennyi megoldhatatlannak tűnő probléma vár ránk. Most egy olyan BBC filmet mutatunk be, ami az élelmiszertermelés egy lehetséges reformját ismerteti. Őszintén szólva számomra olyan szimpatikus lenne ennek a modellnek a megvalósítása, hogy még egy kőolajban bővelkedő, stabil klímájú világban is ezt választanám:

F1

A számítógép használóknak a címről valószínűleg a Help vagy Súgó jut az eszébe, a zongoristáknak pedig az egyvonalas F. De mi van akkor, ha ezt a vetőmag zacskóján látjuk?

Tervezett elavulás testközelből

4 évvel ezelőtt 16 db egyforma számítógép konfiguráció került a munkahelyemre. Körülbelül két és fél év után meghibásodott az első monitor, majd utána néhány hónap múlva a következő, és így tovább, mígnem irodámban fél tucat monitor várta sorsa jobbra fordulását. A hibajelenség mindegyiknél ugyanaz volt, sötét képernyő, az előlapon levő jelzőfényen pedig kék és lila szín váltakozott.