Image resize threshold of 10 remote images has been reached. Please use fewer remote images.

Világégés előtti beszerzendők a nagyanyám szerint

Nagyanyám sokszor elmondta gyerekkoromban, hogy mit kell tenni, ha jön a háború. A legtöbb megjegyzendő tanács természetesen az élelmezéssel volt kapcsolatos, de érdemes most is elgondolkodni rajtuk. Akkoriban unalmasnak találtam ezeket a tanmeséket, sőt kicsit meg is mosolyogtam, hiszen egy gondtalan gyereknek teljességgel elképzelhetetlen az, hogy egyik napról a másikra felborul a kis élete, és már nem olyan biztos a reggeli kakaó, vajas kiflivel.
 
Nincs tévénk, nehogy valóságshow-t, vagy híradót nézzünk, inkább sorozatokat nézünk dvd-ről, így legalább a gyerek se bámulja a mesecsatorna 50%-nyi reklámidejét, és nem tudósít a legújabb, legszuperebb tizenezer forintos játékokról folyamatosan, mint pár éve, amikor még bámulhatta ezeket a csatornákat. De van internetünk, és persze elolvasunk minden félelmetes gazdasági hírt, hogy aztán felhívjam a barátnőmet és megkérdezzem tőle, hogy: Olvastad?!
 
Talán ezért, talán másért, de egyre gyakrabban jutnak eszembe nagyanyám szavai. Lássuk mit is mondott ő, és mi a mai valóság.

A szegények krumplija - Csicsóka

            Tavaly előtt, még 2010-ben kíváncsiságból vásároltunk a biopiacon 1kg csicsókát, de mivel nem ismertük, tudatlanságunk következtében fogyasztás előtt kiszáradt, így a kert végi komposztálónkban kötött ki. Tavaly a tavaszi kerti munkák megkezdésekor a komposztot beleforgattuk a földbe, majd meglepetésünkre, tavasz végére számunkra ismeretlen növények jelentek meg a kertben, ott, ahová nem ültettünk semmit. Valamikor ekkortájt egy ismerősünktől kaptunk kb. 10 szem csicsókát, amit elültettünk, és ezek előbukkanásakor fedeztük fel, hogy a korábbi komposztáltakkal együtt számos csicsóka növényünk van. A szokásos kerti locsoláson kívül nem tettünk vele semmit. Nyár végére hatalmas átláthatatlan élő sövényünk lett a szomszédokat teljesen eltakarva, amely nagyon szép sárga virágokat is hozott. Ismerősünk tanácsára nem szedtük fel ősszel, így az egész telet a kertben a föld alatt telelve töltötte a csicsókánk, amiből időnként felszedtünk egy-egy főzéshez valót. Most márciusban azonban felástuk a kertet, kb. 4 krumpliszsáknyi csicsókát „szüreteltünk”, és még így is maradt a földben. Ekkora mennyiséggel nem igazán tudunk megbirkózni, így gondoltam alaposabban utánanézek, hogyan lehet a csicsókát tárolni, felhasználni, és egyáltalán mit érdemes tudni erről a kivalló terméshozamú növényről.

New Yorkban már a tetőn termesztik a növényeket

A tetőn folytatott gazdálkodások egyre népszerűbbek New York mind az öt városrészén. A New York Times szerint a várostervezésért felelős osztály enyhített is a helyi szabályozásokon, hogy még inkább ösztönözze az üvegházak és farmok létesítését a tetőkön

Csaknem egy évtizeddel azután, hogy a városhatáron belül lévő utolsó családi farm is megszűnt, bazsalikom és kínai kel nő Brooklynban, paradicsom, póréhagyma és uborka Queensben. Bronxban pedig nemrég a város az Egyesült Államok legnagyobb tetőgazdaságának megépítéséhez fogott neki. A növényeket New Yorkban már nem a földön, hanem a tetőn termesztik.

A helyben termesztett élelmiszer iránti fellángolt érdeklődés egyre népszerűbbé teszik a "tetőgazdálkodást". Akár földalapú, akár hidroponikus - azaz vízben termesztett - módszert használnak, az új gazdaságok jellemzően a tetőkön létesülnek, amelyek talán az utolsó felhasználhatatlan ingatlanterületek a világ egyik legnagyobb városában.

New Yorkban már a tetőn termesztik a növényeket

Koppenhága lesz az első szén-dioxid-mentes főváros?

Az energiaellátást 2025-re úgy szerveznék át, hogy az igények zömét szélből, biomasszából és bioüzemanyagokból biztosítják.

2025-re a világ első szén-dioxid-mentes nagyvárosává válhat az az 1,2 millió lakosú dán főváros, amelynek energiaellátását úgy szerveznék át, hogy az igények zömét szélből, biomasszából és bioüzemanyagokból biztosíthassák. Az intézkedés lehetővé teszi majd, hogy a város 2,5 millió tonnával csökkentse éves szén-dioxid-kibocsátását, és a zöldenergia-ipar a főváros növekedésének motorja legyen. Koppenhága három évvel előbb elérte azt a korábban meghirdetett középtávú célját, hogy 2015-ig a szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szint 20 százalékára csökkentse. A város vezetői szerint a második cél elérése viszont már elég nehéz lesz és kemény döntéseket foglal magában. Frank Jensen polgármester cáfolta, hogy a környezetbarát politika korlátozná a gazdasági növekedést, szerinte épp ennek az ellenkezője igaz: a zöld növekedés valójában fellendítheti a gazdasági fejlődést és az életminőséget. Nem csak a zöldtermékekről és szolgáltatásokról van szó, ez érinti a korlátozott erőforrásaink hatékonyabb felhasználását is, ami hosszú távon a folyamatos növekedéshez vezető egyetlen út - magyarázta.

Heti termelői piac nyílik a VII. kerületben

Dátum: 
2012. június 10. vasárnap - 09:00
Helyszín: 
Szimpla Kert, VII. kerület, Kazinczy u. 14.

A Szimpla Kert, az Agri Kulti PJT., az Azért7 Egyesület, az ELTE Humánökológia Tanszék és őstermelőket tömörítő hálózatok összefogásával június 10-én őstermelői piac nyílik a Szimpla Kertben, amely heti rendszerességgel, minden vasárnap délelőtt fog üzemelni.

Időpont: 2012. június 10-étől minden vasárnap 9-14

További az eredeti cikkre!

 

Igaz szabadság a minimum szükségletben lakozik

Ezt az írást egy levelezőlistán osztotta meg egy hölgy, kicsit hosszú olvasmány, de mivel kíváló példa és nagyszerű útmutatás azok számára, akik hasonlóképp gondolkodnak már most, vagy tervezik a jövőben, hogy hasonló módon szeretnének szabadon és tudatosan élni mindenképpen érdemes rászánni az időt és egy finom tea mellett elolvasni Kevin és Donna történetét:
 
Középosztálybeli amerikai lévén, mindig nehéz volt megértenem hogyan sikerül talpon maradnunk, megélnünk, amikor olyan sok tényező dolgozik ellenünk. Hogyan élhetünk napról napra, amikor emelkednek az élelmiszerárak, a benzin ára, az autó biztosítása, az adók és az egészségügyi ellátás díja, miközben a munkanélküliség bizonytalanságával is meg kell küzdenünk? A múltban, amikor számításba vettem ezeket, reménytelenség érzése szorongatta a gyomromat. Sokminden van, amiről beszélhetnénk, hogy hogyan lehet megoldani ezeket a dolgokat, de úgy tűnik semmi sem szünteti meg a küzdelem és stressz lefelé húzó spirálját, amit emberek milliói tapasztalnak nap mint nap.

Hogyan főzzünk be cukor és tartósítószer nélkül?

A tartósítószer nélküli befőzés titka az üvegek fertőtlenítésében rejlik.

A befőttes üvegeket mosószeres vízben, gondosan elmossuk (szódabikabónát, vagy mosószódát is használhatunk), majd alapos öblögetés következik kétszer vagy háromszor. Ezután meleg ecetes vízben öblítjük el az üvegeket és konyharuhára borogatjuk szájukkal lefordítva. (10 liter vízhez 1 db 20 %-os ecetet öntünk.) A mikroorganizmusok egyik része lúgos, a másik része savas közegben elpusztul. A jól záródó, épp kupakokat ugyanígy mossuk el és azokat is egy konyharuhával leterített tálcára helyezzük szájukkal lefelé. Végül betakarjuk egy másik konyharuhával.

A sokszínű Soroksári Botanikus Kert

Dátum: 
2012. június 13. szerda (Egész nap) - 2012. június 30. szombat (Egész nap)
Helyszín: 
Soroksár Péteri major

Lassan véget ér a tanév, és mielőtt hoszabb nyaralásra indulunk, akad pár szabad óra amit érdemes hasznosan eltölteni! Látogassunk hát el a szomszéd kerületbe, mert csupán 10 perces kerékpár útnyira , kitárul egy csöppnyi, teremtett csoda a Soroksári Botanikus kert.

A növényritkaságokban is gazdag gyűjtemény 1963-ban létesült a délpesti síkságon,  jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Növénytani tanszékéhez tartozik. A 60 ha-os területen elhagyott gyümölcsösök, szőlők, leromlott legelők voltak. Itt alakult ki az egyetemi  oktatást, a szakemberképzést, az oltóanyagcserét is biztosító botanikus kert.

Közvetlen közelünkben egy csöppnyi ékszerdoboz terül el, amely olyan sokszínű, hogy méretei alapján talán el sem hisszük .       

Az atomenergia margójára

A biztonságos dózis mítosza  

A nukleáris ipar működése azon a feltételzésen alapult, hogy az ICRP (Sugárzási Védelem Nemzetközi Bizottsága) és hasonló szervezetek helyesen határozták meg a radioaktív sugárzások megengedhető mértékét a környezet, a lakosság és a nukleáris iparban dolgozók számára. Ahogy azonban az évek folyamán növekedett az alacsony dózisú sugárzások okozta rákos esetek száma, úgy csökkentették a határértékeket.