Emlékszem, amikor a szüleim hazaértek a munkából, a család kerékpárra ült és ment „háztájizni”. Sok mindenre vágytunk akkoriban: új kerékpárra, ruhára, színes tévére. A válasz mindig ugyanaz volt: majd a paprikapénzből. Egy-egy jobb év következtében tudták a szülők megvenni a család első színes tévéjét, és sokunknak ebből a pénzből sikerült továbbtanulni.

 

Most, hogy azt hallom, újra lesz háztáji Magyarországon, nem tudom, sírjak, vagy nevessek. Sírni támad kedvem, ha arra gondolok, miként verték szét szisztematikusan a magyar mezőgazdaságot a rendszerváltozás után, és nevetnem kell azon, hogy egyesek úgy gondolják, egyszeriben minden újjáéleszthető. A törekvés szép, ám szinte reménytelen. Legalábbis ezt állítják az idősebb gazdák.

 

A hevesi Farkas Sándor például jól emlékszik azokra az évekre, amikor téesz-tagként évente 20-30 sertést is felhizlalt a saját portáján. A családnak 2-3 hízót megtartott, a többit értékesítette. Igenám, csakhogy akkoriban a téesztagok kedvezményesen jutottak hozzá a takarmányhoz, így a munka is megtérült. Ma azonban se jól működő téesz, se olcsó takarmány nem létezik. Az idős termelő szerint annak idején a „fürdővízzel együtt kiöntötték a gyereket is a kádból”. A szövetkezetek gép- és eszközállományát szétrabolták, ennek köszönhetően egyik napról a másikra lehetetlen újjáéleszteni ezt a gazdálkodási formát. Azt is látni kell, hogy a termelésből kimaradt egy generáció, a hozzáértéssel rendelkezők ma már idősek az aktív munkához, a fiatalok pedig jellemzően nem ezt a tudást akarják elsajátítani. Kevés a többgenerációs háztartás, ahol könnyebb továbbadni a háztáji állattartás trükkjeit, például azt, hogy a három kakas közül melyik az, amelyiket meg kell tartani – sorolta észrevételeit.

 

 

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a szektor feltérképezésére és népszerűsítésére létrehozott szakmai munkabizottság alakuló ülésén kijelentette: kormányzati cél, hogy erősödjön a ház körüli állattartás, s hogy új konyhakertek és gyümölcsösök jöjjenek létre. A tárcavezető hangsúlyozta, a háztáji szerves része volt a vidéki Magyarország életének, és a bizottság feladata, hogy újra erőre kapjon. A tervek szerint felkutatják a még működő mintagazdaságokat és jó példaként állítják az otthon körüli állattartásra és növénytermesztésre fogékony rétegek elé.

 

Mindezt attól remélik, hogy bár eddig az önkormányzati rendeletek tiltották a ház körüli állattartást, ám a nemzeti ügyek kormánya megváltoztatta az erre vonatkozó jogi szabályozást. Szabó Csaba miniszteri biztos arra is emlékeztetett, hogy egykor a 10 milliós magyar sertésállomány felét a háztáji gazdálkodás adta. Ma mindössze három millió disznót nevelnek hazánkban, ami elképesztően alacsony szám.

 

Érdemes megnézni, mit is jelent pontosan a háztáji gazdálkodás. Ez a forma a termelőszövetkezeti tagok jövedelem-kiegészítő gazdasága volt egykor, amely magába foglalta a személyes használatú háztáji földet és az egyéni tulajdonú állatállományt. A háztáji méretét az egyes termelőszövetkezetek alapszabályai rögzítették. A háztáji földek területe általában 1/2–3/4 hold lehetett és eleinte az állatállomány összetételét is meghatározták. A paraszti jövedelem több mint fele még az 1960-as, 1970-es években is a háztájikból származott, és az önellátáson túl jelentős szerepük volt az árutermelésben is.

 

 

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) egyszerűsítette az őstermelői igazolványok kiváltásának feltételeit, így a közel 340 ezer őstermelő könnyebben juthat hozzá a gazdálkodáshoz szükséges őstermelői igazolványhoz. A kormány elfogadta a tárca előterjesztését. A VM intézkedéseinek köszönhetően csökken az ügyintézési idő és az adminisztráció, egyszerre három adóévre váltható ki az őstermelői igazolvány és az értékesítési betétlap. Ügyintézésre ezentúl csak akkor van szükség az igazolvány teljes érvényességi ideje (3 év) alatt, ha a személyes adataikról, s a gazdaságról jelentenek be változást.

 

 

Több mint 400 pályázatot fogadtak be a Tanyafejlesztési Program keretében július eleje és augusztus vége között. A Vidékfejlesztési Minisztérium által meghirdetett  pályázatokra idén 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre. A maximum 25 százalékos támogatási előleg kifizetésére várhatóan 2013 elején kerül sor. A fejlesztéseket a nyertes pályázóknak legkésőbb 2013. április 30-ig kell megvalósítaniuk. Ezután 15 napon belül meg kell küldeni a pénzügyi elszámolást. A VM a támogatásokat legkésőbb 2013. június 30-ig kifizeti. A tanyafejlesztésre  jövőre még több pénzt, 2 milliárd forintot fordíthatnak.