A kiégési szindróma

Burnout tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. A fogalom Freudenberger (1974) nevéhez fűződik.

Kezdetben önsegítő közösségek tagjainál, krízisintervenciós központok munkatársainál, egészségügyi és szociális intézmények dolgozóinál figyelték meg, azonban a későbbi vizsgálatok során pedagógusoknál, jogászoknál, rendőröknél is tapasztalták a jelenséget. Szinte minden foglalkozás esetében előfordulhat, azonban a kutatások azt mutatják, hogy a humán szolgáltatások területén dolgozók körében nagyobb a veszélye.

Ferenc pápa gesztusai megelőlegezik társadalmi tanítását

Az igazság szabaddá tesz címmel Várnai Péter, a budapesti Árpád-házi Szent Margit-plébánia plébánosa mondta el gondolatait a Vatikáni Rádió magyar nyelvű adásában.
 
Egy pár cipő - A világsajtó egyik része nagy megelégedéssel, a másik része megrökönyödve fogadta azt a Ferenc pápa péteri szolgálatának szentmiséjén készült fényképet, amelyen az egyházfő fekete, enyhén viseltes cipője látszik. Igen, egy fekete fűzős félcipő, olyan hétköznapi kivitelben. Már a megválasztása után fölröppent első hírek is a kifejezetten szolid, köznapi életvitelét említették meg. Buenos Aires-i másfél szobás lakásban lakott, a tömegközlekedést használta. Majd megválasztása után személyesen rendezte római szállodai számláját. 

Mi az a szupervályog?

Közeleg a föld napja akkor építkezzünk földből!

A szupervályog – vagy más néven földzsák (angol nevén superadobe, illetve earthbag) – technológia négyféle újítással küszöböli ki a hagyományos vályogépítés hátrányait, visszahozva ezzel ennek az egészséges, környezetbarát és gazdaságos építési technológiának a létjogosultságát a modern otthonteremtés alternatívái közé. Ezzel a négy tényezővel erős, a környezeti katasztrófáknak ellenálló, változatos építési formákat hozhatunk létre földből egyszerű és környezettudatos módon.

Népdalok hőse

Magas bolti árak, vegyszerrel kezelt zöldségek? Nem probléma, ha kikerüljük a hagyományos kereskedelmi csatornákat, és magunknak termelünk friss és egészséges biozöldséget. A kertben nem csak a gyep mutat szépen, hanem a veteményes is. Háztáji sorozatomban ma az egyik legalapvetőbb termény, a vöröshagyma kerül sorra!
 
Ha van zöldségféle, ami nem szorul különösebb bemutatásra, az a vöröshagyma. A népdalban is megénekelt zöldség a magyar konyha egyik alapeleme, a makói vöröshagyma pedig igazi hungarikum. Hagymát a zsíroskenyértől a pörköltön át, a panírozott karika készítéséig sokmindenre használunk, hagyma nélkül nincs vasárnapi ebéd. Ezért érdemes felvenni a háztáji listára, főleg, mert nem egy túl bonyolultan nevelhető terményről van szó.

Tündérkertek

2009 óta már mintegy ötven, az őshonos magyar gyümölcsfa-fajták bázisául szolgáló, a mozgalom megálmodói által tündérkerteknek keresztelt gyümölcsöskert került létrehozásra Kárpát-medence szerte. A mozgalmat a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja, az őshonos gyümölcsfajták szaporítását és árusítását pedig kormányrendelet teszi lehetővé.

Nem pusztán a gyümölcsmentés, hanem az ősi kárpát-medencei gyümölcsfajták megőrzésével a magyar örökség megóvása is a cél. Ezek a fajták sok-sok évszázad alatt tökéletesen alkalmazkodtak környezetükhöz, ellenállóak és általában vegyszeres kezelés nélkül is termeszthetők. Az ősi gyümölcsfajtáinkból több ezret őriznek a hazai génbankok, ez pedig különösen fontos lehet akkor, amikor a hiper- és szupermarketek polcain csak szegényes fajta választékkal találkozhatunk. A gazdaságosan csak egy-két fajtát termelő nagyüzemi gyümölcstermesztés a biodiverzitás szegényedéséhez, tájfajtáink eltűnéséhez vezethet. A kezdeményezés kultúrális/gasztrokultúrális jelentősége óriási, hiszen a gyümölcstermesztéshez receptek és hagyományok kötődnek.

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/03/30/15/Vissza_a_gyokerekhez.aspx 

 http://onp.nemzetipark.gov.hu/print.php?pg=menu_2809&nyelv=0 

 

Hadat üzen az EU a műanyaghulladéknak

Konzultációra hívja az Európai Bizottság az ipari szereplőket a műanyag-hulladékok rohamosan növekvő mennyiségének csökkentése céljából. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására.
 
Európai uniós műanyaghulladék-stratégia kidolgozását tűzte ki célul az Európai Bizottság, ennek első lépéseként csütörtökön zöld könyvet fogadott el a testület, amellyel konzultációt indít útjára az érintettek körében.

Energiaválság, járványok, éhínség: milyen házban vészelhetjük át a világvégét?

„Nehéz felfogni a mai ember számára, hogy milyen válságos helyzetben vagyunk, milyen nehézségekbe sodortuk magunkat saját életformánk következtében és annak folytathatóságának érdekében. Nemzedékünk, ha nem változtatja meg magatartását, meg fogja érni a körülöttünk lévő mesterséges világ fokozatosan gyorsuló, hatványozott ütemű összeomlását.”

Tovább >>

Hit és szeretet

Amikor elkezdtük az idei Nagyböjtöt, és vele együtt elmélkedés-sorozatunkat az erényekről a teremtett világ iránti keresztény felelősség fényében, még XVI. Benedek volt Róma püspöke és az egész világ katolikusainak Szentatyja. Mire a Nagyhéten záróelmélkedésünkhöz értünk, már Ferenc pápa gyakorolja ugyanezt a péteri szolgálatot. Egy pápával indultunk, aki minden elődjénél markánsabban kiáltotta bele a világba – gondoljunk csak például 2010-es újévi üzenetére – a teremtett valóság és benne az ember tiszteletének sürgető szükségességét; és utódjának idején „érkezünk”, aki mindjárt első megszólalásaiban – és gesztusaiban – meghökkentő konkrétsággal fejezi ki elszántságát ennek az evangéliumból fakadó követelménynek a megélése iránt. Az elején XVI. Benedekre figyeltünk, aki korunk valószínűleg egyik legnagyobb átlátóképességű gondolkodójaként az egész teológiatörténetet felölelő és ugyanakkor messze előremutató alapossággal és pontossággal volt képes kifejteni a hit tanítását; most pedig Ferenc pápa ritmusát igyekszünk felvenni, aki radikális egyszerűséggel valósítja meg a szeretetben ennek a hitnek kézenfekvő következtetéseit. Szükség volt az előző pápa nagyon tiszta hit-alapozására, hogy aztán az Egyház bátran követhessen egy ilyen dinamikus meghívást a cselekvésre; és itt az ideje a tettekre váltott szeretetre tenni a hangsúlyt, ha már egyszer elméletileg ennyire jól körvonalazódott a küldetés...

A házad: a kerted

 

Ilyenkor tavasszal, akinek akár csak egy zsebkendőnyi földje is van, azt könnyen elkapja a kertészkedési láz. De vajon mit érdemes vetni, ültetni annak, akinek csak egy balkon vagy egy folyosó áll a rendelkezésére? Milyen növények maradnak meg a cserépben, balkonládában? És virágot vagy inkább zöldséget, gyümölcsöt termesszünk?
 
A zsebkertészeknek szóló számos jó tanács közül az biztosan megfontolandó, hogy a veteményezés előtt alaposan meg kell gondolni, hogy a kifejlett növényeink mekkorára nőnek majd és mennyi napfényt igényelnek. A vízigényt vagy a szárazság tűrőképesség esetleges hiányát locsolással lehet kompenzálni, de a növények mérete és a hely adottságai meghatározóak ahhoz, hogy ne csak a munkát élvezzük, de a kertészkedés eredményének is örülhessünk.

Íztelen paradicsom helyett inkább termesszünk ízeset

A boltokban kapható paradicsom szép, kemény, jobb esetben piros színű és esetleg még emlékeztet is az íze a paradicsom eredeti ízére. Aki azonban mégsem elégedett azzal a gyümölccsel, amit a boltok kínálnak számára, bátran próbálkozhat saját termesztéssel.  Elképzelhető, hogy nem sikerül tökéletesen szabályos formát, szuper sokáig eltartható állagot elérni, de valódi piros, zamatos paradicsomot minden bizonnyal igen.

A paradicsom a benne lévő cukortól lesz édes, kellemesen savas, zamatos gyümölcs. Az elállóság azonban ma már fontosabb a kereskedelemben, mint az íz, szín, és zamat. Amerikai biokémikusok egy csoportja megvizsgálata mi áll a dolgok hátterében, és miért íztelenebb a ma kapható paradicsom, mint a szabadföldön, hagyományos termesztésben előállított. A paradicsom sejtekben lévő kloroplasztok teszik lehetővé, hogy a napsugarak hatására a paradicsomban cukrok és más, például a színért felelős vegyületek keletkezzenek. Mivel a nagyüzemi előállításban nagyon fontos, hogy a növényeken lévő bogyók egyszerre érjenek be, ezért a fejlődési fázis bizonyos részeit „átugorták” a növénynemesítők, és a jobb állag elérése miatt, azokat a növényeket termesztették tovább, melyek a cukorképződést is befolyásoló gént már nem tartalmazzák. Így jóval tartósabb és a szedés szempontjából ideális, egyszerre érő fajtákat sikerült előállítani. (168 Óra Online, 2012) Az üvegházi és fóliás hajtatásban főleg ezek a fajták terjedtek el hazánkban is. Ma már szerencsére próbálják orvosolni a paradicsom íz hiányát, és kísérleteznek olyan fajtákkal is, melyek nem rendelkeznek ilyen fogyatékossággal. A hazai paradicsomimádóknak azonban nem kell várniuk az újabb kutatási csodákra, hiszen a szabadföldben, napon érlelt tájfajtáik már évszázadok óta tudják ezeket a minőségi jellemzőket produkálni.