Kezünkben (volt) a jövő

Fennmaradásunk múlik azon, hogy milyen választ találunk a földi életlehetőségek drámai romlására. Negyven évvel a Római Klub jelentése után veszélyes folyamatokra figyelmeztet és cselekvési programot ajánl a Túlélés Szellemi Kör, melyhez várja olvasóink véleményét.
 
A világ tudósainak többsége egyetértésre jutott abban, hogy a ma élő nemzedék az emberiség történetének legnagyobb kihívásával szembesül. Fennmaradásunk múlik azon, hogy milyen választ találunk a földi életlehetőségek drámai romlására. Az éghajlati viszonyok átalakulása, a biológiai sokféleség hanyatlása, a termőtalaj pusztulása, a szennyezés és kiszáradás következtében világszerte fenyegető ivóvízhiány mind az emberi beavatkozás következménye. Az okok összefüggő rendszert alkotnak: 
 

Ruth Stout „csodálatos kertje” – Nincs szükség még kapálásra sem, mégis terem?

Bizonyára sokan ismerik már a neten elérhető, Ruth Stout konyhakertjéről szóló videót. A film több mint érdekes. Egy életpályát bemutatva ad hírt arról, miként lett az idős hölgy „egyszerű” kertész.
 

De hogy is kezdődött története?
 
A „talaj-megművelési” módszereiről híres Ruth, mondhatnánk, akarva-akaratlanul csöppent bele a házi agráriumba, mikor férjével vidékre költözött, kialakítván egy olyan módszert, melynek aztán csodájára járt az egész világ, igen sok követőt maga után vonva.
 

Biogáz

  

A biogáz szerves anyagok mikróbák által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő gázelegy. Körülbelül 45-70% metánt (CH4), 30-55% szén-dioxidot (CO2), nitrogént (N2), hidrogént (H2), kénhidrogént (H2S), ammóniát és egyéb maradványgázokat tartalmaz (pl.: sziloxán, metil-merkaptánt (CH3SH)).

 

A biogázképződést négy fázisra lehet bontani. Ezek a következők:

Böjte Csaba: Kilenc diófa

Egy idős néni áll a tavaszi zimankóban az út szélén, fején karton kendő, kezében egy kisebb zsák és szelíden integet. Megálltam, felvettem a nénit, és elkezdünk társalogni. Hamar kiderül, hogy dióbelet visz a szentgyörgyi piacra. Kérdés nélkül elkezd mesélni:

- Gyerekkoromban nagytatámmal ültettünk tíz diófát, locsoltuk a közeli patakból, de egy még abban az évben ki is száradt, a többi gyökeret eresztett. Teltek az évek, aztán engem az élet elsodort hazulról. Nagytatám egy szomorú nyári napon halt meg, hazajöttem a temetésre, a szépen felcseperedett diófák árnyékában ravatalozták fel. Az egész szertartás alatt én némán álltam a nyurga nagy fák árnyékában...

- Teltek az évek! Nyugdíjas lettem! Egyedül maradtam és hazaköltöztem a szülőfalvamba. Nyugdíjam oly kevéske, így ősszel összeszedem a diót és télen 

Lesznek-e kecskék az emeleten? - Megszűnnek a települési korlátozások az állattartásban

 

Október elsején lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény módosítása, amely megtiltja az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletben korlátozzák az ingatlanonként tartható haszonállatok számát.
 
Zalaegerszegen a közelmúltban semmisítette meg a közgyűlés azokat az előírásokat, amelyek állattartási övezetekre osztották a város területét, s kimondták, hogy hol mennyi haszonállat tartható. Voltak olyan építési övezetek (például a belvárosban), ahol egyáltalán nem engedélyezték a ló-, kecske-, disznó- vagy tyúktartást. Az ellenzék nonszensznek tartja, hogy a parlament megvonta ezt a szabályozási jogot a településektől. Azzal érveltek: ezután előfordulhat, hogy a Gólyadombon disznóól épül, vagy kecskék jelennek meg az emeletes házakban.

Súlyos krízisre figyelmeztetnek - ezt javasolják Magyarországnak

Egyre fontosabb a helyben termelt élelmiszer

 
Márai Géza arról is beszélt, hogy az üzemanyagár emelkedése, illetve a szállítási költségek növekedése miatt egyre jobban „bezárkóznak” az országok, ami arra ösztönöz, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjanak a helyben megtermelt agrárárukra. Ebben a helyzetben alapvető az önellátás és a saját stratégiai raktározás. A docens szerint emellett Magyarországon feltétlenül meg kellene nyirbálni a lánckereskedelmet is, amikor ugyanis a gyümölcs, zöldség vagy hús értékesítésben megjelennek a közvetítők, aránytalanul nagy mértékben megnőnek az árak. Az egyetemi szakember úgy véli, ennek hátterében szintén a spekulációs tőke áll.
 
Márai Géza emlékeztetett rá, hogy az iparszerű mezőgazdaság a harmincas években indult Amerikából, aztán ez a termelési módszer a világháború után Európában is meghonosodott. Ekkor jött a tömeges árutermelés, amit az ökoszakértő „beetetési” időszaknak tekinti. Ezután a plázák, nagyobb boltok azért tudtak olcsón élelmiszert árulni, mert a nemzetközi tőke finanszírozta azt. Az eljárás azonban tönkretette a helyi termelést, így most már bármilyen magasra emelhetik az árakat a piac nagyra nőtt szereplői – mondta Márai Géza.

 

Iphone 5 szindróma a gazdaságban

A fejlett gazdaságok már nem képesek mennyiségi növekedésre, ehelyett az innováció lehet a fenntartható fejlődés pillére - vélte a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Pálinkás József iPhone 5 szindrómának nevezte el a jelenséget.

Sokan hajlandóak voltak éjjel elmenni, hogy megvegyék a legújabb mobiltelefont. Én ezt "az iPhone 5 szindrómának" neveztem el - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az 50. Közgazdász Vándorgyűlésen. Az akadémikus szerint az emberek egy nagy része jelentősen elszakadt a valóságtól, a modern gazdaság pedig már nem az anyagi növekedésre fog építeni, hanem az innovációra.
 
Szavaiból az derült ki, hogy a gazdasági növekedést a fejlett gazdaságokban már nem lehet mennyiségi alapon elérni, vagyis nem attól lesz nagyobb a GDP, hogy több terméket vásárolnak a fogyasztók. Ehelyett az innováció vezérelheti a növekedést. Ezt mutatja, hogy vásárlók értelmetlennek látszó módon akár éjjel is megveszik az új technológiát (a legújabb iPhone-t).
 
Példaként hozta fel Európa esetét, ahol szerinte már nincs igazi kereslet, ezért nem várható további érdemi mennyiségi növekedés. Ehelyett szerinte az innováció által vezérelt gazdaság következhet. Az innovációnak nem az anyagi növekedésben lesz szerepe, hanem a stabilitás fenntartásában - mondta. Így egy olyan modell jöhet létre, ahol a fejlődést a technológia fejlődése jelenti, nem a mennyiségi növekedés. 

Teremtésvédelem Hete a pestszentimrei plébánián

Dátum: 
2012. szeptember 30. vasárnap (Egész nap) - 2012. október 7. vasárnap (Egész nap)

  

2012-ben immár negyedszer kerül sor a Teremtés Hetének (Teremtésvédelem Hete) megünneplésére Magyarországon. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa – a korábbi évekhez hasonlóan – szeptember utolsó és az október első vasárnapja közötti időszakban hirdette meg a teremtés hetét.

Ennek az ünnepkörnek a keretén belül szeretettel hívunk mindenkit a következő plébániai programokra:

És lőn világosság ...

Ha hiánycikk lenne a gyertya…

Ha este elmegy a villany 20 percre vagy 20 napra, teljesen mindegy, az első dolog, ami hiányozni, fog az a fény. Már pedig el fog menni, csak azt nem tudjuk, hogy mikor. Nyilvánvaló, hogy másfajta világításról kell gondoskodnunk. Sebaj, vettünk egy köteg gyertyát, nosza gyújtsuk meg őket. Minden szép és jó, ha az első eset áll fenn. Húsz perc után visszajön a villany, elfújjuk a gyertyákat, és helyre áll az élet. De mi van akkor, ha 20 napra megy el a villany? Ágyba bújás előtt észleljük, hogy már fele annyi gyertyánk sincs, mint a gyertyagyújtás előtt. Másnap első dolgunk, hogy rohanunk a hiperbe, ahol azt vesszük észre, hogy van itt egy kis összeesküvés, mert mindenki gyertyát akar venni. hatalmas a tolongás a vezetőség elhatározta, hogy mindenki csak egy csomag gyertyát vehet. Így aztán 4 napig nincs gond, de mi legyen azután? Egyszerű, olvasd tovább! 1945 január elején ugyanez a probléma állt elő és az akkori emberek, akik jóval gyakorlatiasabbak voltak, mint a maiak, megoldották. Ezt fogom nektek most bemutatni. Nem kell hozzá sok minden csak étolaj, de remélem abból bespájzoltatok 10-20 litert. Akkor sorjában:

Nemzetközi hulladékgyűjtő világnap

Dátum: 
2012. szeptember 26. szerda (Egész nap)

Tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan azért nem vesznek részt a szelektív hulladékgyűjtésben, mert nem tudják, hogy mit és hogyan kell és lehet külön gyűjteni, illetve ennek milyen haszna van személyes életében.

A szelektív hulladékgyűjtés az újrafeldolgozás, a recycling első lépése. Ennek során a lakosság aktív közreműködésével, anyag szerint szétválogatva gyűjtik a hulladékokat. A hulladéknak, mint másodnyersanyagnak a gazdaság vérkeringésébe való visszajuttatásából komoly környezeti előnyök származnak: jelentősen csökken a gyártás energiaigénye, környezeti terhelése. Mivel hazánkban az elkövetkező években a szelektív hulladékgyűjtést egyre több helyen vezetik majd be, melynek legelterjedtebb formája a gyűjtősziget. Az alábbiakban ismerkedjünk meg a leggyakrabban gyűjthető hulladékfajtákkal.

Van néhány alapelv is, amely segítséget nyújthat az elkülönítésénél: