A környezetvédők 7 pontja a következő témaköröket sorolja fel, főleg magánszemélyeknek:

A lakosság számára írt általános környezetvédelmi témájú cikkem egyes pontjai is többé-kevésbé besorolhatók ezekbe a kategóriákba. Annak idején a következőket írtam:

 

A két ázsiai óriás, Kína és India közé ékelődő, buddhista többségű kis ország, amely hosszú időn át a külvilágtól elzárva élt, eredeti módon kezeli a gazdasági fejlődés kérdését, a környezet védelmére és a jó életérzésre koncentrál. Fejlődési modelljében a bruttó hazai termék (GDP) helyett mértékül választott bruttó nemzeti boldogság gondolatát az ENSZ-ben is ismertették, és azt európai, köztük francia és brit vezetők is méltatták.

 

A világ tudósainak többsége egyetértésre jutott abban, hogy a ma élő nemzedék az emberiség történetének legnagyobb kihívásával szembesül. Fennmaradásunk múlik azon, hogy milyen választ találunk a földi életlehetőségek drámai romlására. Az éghajlati viszonyok átalakulása, a biológiai sokféleség hanyatlása, a termőtalaj pusztulása, a szennyezés és kiszáradás következtében világszerte fenyegető ivóvízhiány mind az emberi beavatkozás következménye. Az okok összefüggő rendszert alkotnak: 

 

 

Márai Géza arról is beszélt, hogy az üzemanyagár emelkedése, illetve a szállítási költségek növekedése miatt egyre jobban „bezárkóznak” az országok, ami arra ösztönöz, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjanak a helyben megtermelt agrárárukra. Ebben a helyzetben alapvető az önellátás és a saját stratégiai raktározás. A docens szerint emellett Magyarországon feltétlenül meg kellene nyirbálni a lánckereskedelmet is, amikor ugyanis a gyümölcs, zöldség vagy hús értékesítésben megjelennek a közvetítők, aránytalanul nagy mértékben megnőnek az árak. Az egyetemi szakember úgy véli, ennek hátterében szintén a spekulációs tőke áll.

 

Márai Géza emlékeztetett rá, hogy az iparszerű mezőgazdaság a harmincas években indult Amerikából, aztán ez a termelési módszer a világháború után Európában is meghonosodott. Ekkor jött a tömeges árutermelés, amit az ökoszakértő „beetetési” időszaknak tekinti. Ezután a plázák, nagyobb boltok azért tudtak olcsón élelmiszert árulni, mert a nemzetközi tőke finanszírozta azt. Az eljárás azonban tönkretette a helyi termelést, így most már bármilyen magasra emelhetik az árakat a piac nagyra nőtt szereplői – mondta Márai Géza.