fenntarthatóság

Mit tehet egy cég általánosságban a Környezetvédelemért?

Ebben a cikkben azt írom le, hogy mit tehet egy cég általánosan a környezetvédelemért. Nem térek ki külön a szakágakra, a környezetvédelem egyes részterületeire, inkább csak megpróbálom összefoglalni azt, amit minden cég megtehet.

A környezetvédők 7 pontja a következő témaköröket sorolja fel, főleg magánszemélyeknek:
  1. Energiatakarékosság,
  2. Üvegházhatású gázok csökkentése,
  3. Hulladékmennyiség csökkentése,
  4. Víztakarékosság,
  5. Környezetbarát termékek használata,
  6. A környezet megismerése,
  7. A környezettudatosság terjesztése.

A lakosság számára írt általános környezetvédelmi témájú cikkem egyes pontjai is többé-kevésbé besorolhatók ezekbe a kategóriákba. Annak idején a következőket írtam:

Bhután akar lenni az első "100 százalékosan bio" ország - Fenntartható a zöldgazdaság?

Bhután, a "bruttó nemzeti boldogság" mércéjét kiötlő himalájai királyság újabb célt tűzött ki maga elé: a világon először kíván "100 százalékosan bio mezőgazdaságot" teremteni.
 
A két ázsiai óriás, Kína és India közé ékelődő, buddhista többségű kis ország, amely hosszú időn át a külvilágtól elzárva élt, eredeti módon kezeli a gazdasági fejlődés kérdését, a környezet védelmére és a jó életérzésre koncentrál. Fejlődési modelljében a bruttó hazai termék (GDP) helyett mértékül választott bruttó nemzeti boldogság gondolatát az ENSZ-ben is ismertették, és azt európai, köztük francia és brit vezetők is méltatták.

Kezünkben (volt) a jövő

Fennmaradásunk múlik azon, hogy milyen választ találunk a földi életlehetőségek drámai romlására. Negyven évvel a Római Klub jelentése után veszélyes folyamatokra figyelmeztet és cselekvési programot ajánl a Túlélés Szellemi Kör, melyhez várja olvasóink véleményét.
 
A világ tudósainak többsége egyetértésre jutott abban, hogy a ma élő nemzedék az emberiség történetének legnagyobb kihívásával szembesül. Fennmaradásunk múlik azon, hogy milyen választ találunk a földi életlehetőségek drámai romlására. Az éghajlati viszonyok átalakulása, a biológiai sokféleség hanyatlása, a termőtalaj pusztulása, a szennyezés és kiszáradás következtében világszerte fenyegető ivóvízhiány mind az emberi beavatkozás következménye. Az okok összefüggő rendszert alkotnak: 
 

Súlyos krízisre figyelmeztetnek - ezt javasolják Magyarországnak

Egyre fontosabb a helyben termelt élelmiszer

 
Márai Géza arról is beszélt, hogy az üzemanyagár emelkedése, illetve a szállítási költségek növekedése miatt egyre jobban „bezárkóznak” az országok, ami arra ösztönöz, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjanak a helyben megtermelt agrárárukra. Ebben a helyzetben alapvető az önellátás és a saját stratégiai raktározás. A docens szerint emellett Magyarországon feltétlenül meg kellene nyirbálni a lánckereskedelmet is, amikor ugyanis a gyümölcs, zöldség vagy hús értékesítésben megjelennek a közvetítők, aránytalanul nagy mértékben megnőnek az árak. Az egyetemi szakember úgy véli, ennek hátterében szintén a spekulációs tőke áll.
 
Márai Géza emlékeztetett rá, hogy az iparszerű mezőgazdaság a harmincas években indult Amerikából, aztán ez a termelési módszer a világháború után Európában is meghonosodott. Ekkor jött a tömeges árutermelés, amit az ökoszakértő „beetetési” időszaknak tekinti. Ezután a plázák, nagyobb boltok azért tudtak olcsón élelmiszert árulni, mert a nemzetközi tőke finanszírozta azt. Az eljárás azonban tönkretette a helyi termelést, így most már bármilyen magasra emelhetik az árakat a piac nagyra nőtt szereplői – mondta Márai Géza.

 

Tartalom átvétel