Ez a cikk csak egy gondolatébresztőnek szánt rövidke írás, ezért nem foglalkozom részletes műszaki leírással. A lényeg, hogy létezik ilyen és működik, láttam.

 A komposztkazán tulajdonképpen egy nagy kupac, nagyon nedves ágapríték, fél kisujjnyi darabok, amelyet egy magra halmozunk. A mag praktikusan egy feltekercselt padlófűtéscső, az ebben keringő víz fogja a hőt átszállítani a végső felhasználás helyére. Kell még pár olyan cső, amelyen keresztül a nedvességet tudjuk pótolni, illetve a komposztálódáshoz szükséges oxigént bejuttatjuk a kupac belsejébe. A nedvesség adagolásával illetve az utánpótlás leállításával lehet a komposztálódás sebességét, azaz a keletkező hőmennyiséget, vagyis a kazánból kijövő víz hőmérsékletét szabályozni.

 A kazán értékelésekor a legfontosabb szempont az, hogy nincs benne tűz, ez egy szelíd technológia. A földi élet nagy körforgásában a tűznek (a gyors égésnek) elhanyagolható a szerepe. A növények, fák felépítik a szervezetüket a talaj, víz, levegő és a napfény segítségével, s amikor elpusztulnak, akkor közvetlenül vagy hosszabb láncolaton keresztül viszszakerülnek a testük anyagai a talajba. A lebontó szervezetek lassú égetéssel feldolgozzák ezeket az anyagokat, a levegőbe gyakorlatilag csak széndioxid kerül, esetleg metán, ha levegőtől elzárt bomlás történik. A lebomlás (komposztálódás) során a talajerő megújul, ez a következő növénynemzedék létének alapja.

 A szőlő nagyon kedveli a komposztkazánt, szépen ráfutott, és késő őszig nem hullajtotta el a leveleit, mert a kazán kellemesen melegítette, és szép nagy fürtökkel hálálta meg a jó helyet. Persze a cica is itt érzi magát a legjobban, és a süni is idetanyázott. Amikor eltüzeljük a fát, akkor sajnos nem ez történik. A füstgázokkal a szerves molekulák nagyon sok alkotórésze távozik a levegőbe és meglehetősen bizonytalan, hogy mi, milyen formában és mikor jut vissza belőle a talajba. Sajnos, ha fát égetünk, azzal hozzájárulunk a talaj kizsarolásához. A komposztkazán ezzel szemben teljesen beilleszkedik a természetben zajló lebontó folyamatok sorába. Ezért mondom, hogy ez egy igazi, szelíd technológiás megoldás!

- Ha valakinek könnyű friss ágaprítékot szereznie, mert van saját erdeje és szokta a „bozótot” ritkítani vagy saját gyümölcsöse van, amiből sok metszési „hulladék” kerül ki vagy tud olcsón venni.

- Ha valaki nincs híján a területnek, ahol egyrészt a 6-8-12 m3-es induló kupacot el tudja helyezni, illetve a félig komposztálódott, de fűtésre már nem alkalmas maradékot le tudja rakni, hogy a komposztálódás befejeződhessen. 

- Ha a folyamatosan (évente) keletkező komposztot fel tudja használni.

- Ha – s ez a legfontosabb – a komposztkazánból kivehető 30-35 fokos vizet fűtésre vagy más értelmes célokra fel tudja használni.

 A komposztkazánt saját portájukon rendszeresen megépíti és tapasztalatait előre meghirdetett nyílt napokon az érdeklődőkkel megosztja Szeged-Szőregen a Kakukcsalád.

Kapcsolat: Kakukné Varga Ágnes, környezetvédelmi szakelőadó

Telefon: 06309769472

naturkert@freemail.hu, akavasystem@gmail.com

A komposztkazán építéséről szóló leírás pedig itt olvasható: http://alternativenergiak.hupont.hu/8/komposztkazan