F1

A számítógép használóknak a címről valószínűleg a Help vagy Súgó jut az eszébe, a zongoristáknak pedig az egyvonalas F. De mi van akkor, ha ezt a vetőmag zacskóján látjuk? Ez azt jelenti, hogy hibrid vetőmag van a kezünkben. De mi a hibrid? Fontos tudni, hogy a hibrid NEM jelenti azt, hogy génmanipulált!

A hibridizációt a 20-is század elején fedezték fel. Lényege, hogy több generáción (vagyis több éven) keresztül önmagával termékenyítik meg a növényeket és így hoznak létre beltenyésztett törzseket. Végül a beltenyésztett törzseket keresztezik egymással, aminek az eredménye olyan vetőmag, amely az eredeti fajtára jellemző termés 120-125%-át adja a következő nemzedékben. De csak a következő nemzedékben!

 A kertész számára ez azt jelenti, hogy ha például ugyanabból a fajtájú paradicsomból, (kukoricából, paprikából, és még sorolhatnám) hibridet és nem hibridet is vet, akkor a hibrid várhatóan 20-25%-kal többet és jobbat terem, de vetőmagot nem érdemes a hibridből fognia, mert várhatóan csalódás lesz az eredmény a következő évben.

Hibrid vetőmagot sajnos nem lehet otthon a kiskertben előállítani, ezért évről évre a meg kell vásárolnunk a vetőmagot, ami nem a önellátás irányába mutat.

Mit lehet tenni?

Ha mindenképpen ragaszkodunk például a hibrid paradicsomunkhoz, akkor a következőt lehet tenni:

Ősszel a fagyok előtt le kell törni néhány hajtást és kilyuggatott fenekű, nedves, tápanyagdús földdel töltött pohárba dugva, hűvös félig megvilágított helyen lehet gyökereztetni, majd tavasszal kiültetni.

Ezt persze nem csak a hibriddel, és nem csak a paradicsommal tehető meg, hanem minden növénnyel, amelyik képes hajtásról gyökeresedni.

Másik megoldás, hogy mégsem ragaszkodunk hibridhez, hanem magot fogunk, és következő évben azt vetjük el.

Ennek módja fajtánként változó lehet, de arra mindenképpen figyelni kell, hogy csak érett termés magjait gyűjtsük be.

Paprika:

 Paprikánál egyszerű a dolog, miután elfogyasztottuk az érett paprikát, a megmaradó részt árnyékos, szellős helyen megszárítjuk, majd a magokat lemorzsoljuk és sötét, szellős helyen tároljuk.

Nekem kedvencem a Kápia paprika. Vastag húsú, jóízű, zölden és pirosan is fogyasztható, és állítólag a leszedett termés 6 hétig is eláll.

 

Csicseriborsó:

 Augusztus közepén érik. Akkor érett, ha a hüvelye száraz, zörgős. A magokat kifejtjük a hüvelyekből majd árnyékban megszárítjuk, és a legszebbeket kiválogatjuk magnak. A mennyiségnél figyeljünk arra, hogy a kelési aránya kb. 10%-15%-kal alacsonyabb a szokásosnál, tehát valamivel több magot kell gyűjteni.

 

Retek:

 A retek az elsőként fogyasztható tavaszi zöldségek között van, de a magja július végén, augusztus elején érik be. Akkor érett, ha a növény szára és termése is világosbarna árnyalatú száraz. Az idén két növényt hagytam meg magnak. 70-80 centiméter magas terebélyes bokorrá nőttek. A leszedett terméseket néhány napig szárítani kell, majd felnyitva kiszedhetők belőle a magok. Ezeket még néhány napig árnyékban szárítsuk.

Paradicsom:

Paradicsom a szívem csücske, nem csak azért, mert fantasztikus érzés egy frissen levett paradicsomba harapni, hanem azért is, mert nagyon hálás növény. Ha jól lett a palánta elültetve, akkor nagyon kevés gondozással beéri. Ezért aztán elnézhető neki hogy a magját egy kicsit nehézkesebb kinyerni.

Paradicsommagot fogni legegyszerűbben lé készítésekor lehet. A feldolgozáskor előre kell venni azokat a szép paradicsomokat, amelyekből magot akarunk venni. Ezeket nyersen kipasszírozzuk. A passzírozóban maradt masszát egy nagyobb edénybe tesszük, és legalább tízszeres mennyiségű vizet engedünk rá. A vízben kavargatva, morzsolgatva átmossuk a magokat. A magok valamivel hamarabb leülnek az edény aljára, ezért ha a megforgatott vizet óvatosan leöntjük, akkor a magok maradnak az edény alján. Ezt a mosást érdemes megismételni. A tisztára mosott magokat sűrű szitán csepegtessük le, majd „kenjük” rá egy vászonra. Ha elég vékonyan sikerült felkenni, akkor 1-2 óra alatt, megszáradnak a magok. A szárítással sietni kell, mert a mosott magok a nedves környezetben órák alatt csírázásnak indulnak.

Kukorica:

 Végére hagytam a kukoricát. Egyrészt azért, mert nem tipikus kiskerti növény, másrészt pedig azért, mert hagyományos, nem hibrid vetőmagot, nem olyan egyszerű beszerezni. De lehetséges! A keretben levő elérhetőségen a következő fajták szerezhetőek be:

 

-         Bánáti sárga lófogú

-         Erdélyi sárga lófogú

-         Fehér lófogú

-         Vörös lófogú

-         Piros lófogú

-         Fehér nyolcsoros

-         Pattogtatni való

 

A magfogáshoz a letört csöveket meg kell szárítani, majd a cső középső harmadáról lemorzsolt magokat kell vetőmagnak eltenni.

Ha a közelben termesztenek kukoricát, ügyelni kell arra, hogy a kukoricatáblánk közepéből szedjük a vetőmagnak szánt csöveket, különben előfordulhat hogy a vetőmagunk nem lesz fajtatiszta.

S. András