Egy nappal a varsói ENSZ klímacsúcs tervezett befejezése előtt nemzetközi éghajlati aktivisták százai – köztük a Föld Barátai és a Greenpeace – tiltakozásképpen kivonultak a tárgyalásokról.

 

Olyan társadalmi mozgalmak és civilszervezetek hagyták el ma a tárgyalásokat, mint a Föld Barátai, a Greenpeace, az Oxfam, WWF, a 350.org, amelyek a valódi éghajlatvédelmi cselekvést sürgető emberek millióit képviselik a csúcson.  A Magyar Természetvédők Szövetsége, mint a Föld Barátai nemzetközi szervezet magyar tagja és a Greenpeace Magyarország szerint a varsói klímatárgyalások annyira katasztrofálisan és nemtörődöm módon haladtak, hogy nem maradt más lehetőségünk, mint tiltakozásképpen kivonulni a csúcsról. A jelenlegi tárgyalásokon a résztvevők szinte semmit sem tesznek a klímakatasztrófa megelőzéséért - mondta Faragó Tibor, a Magyar Természetvédők Szövetsége szakértője és tudósítója Varsóban. 

 

Az iparosodott országok kormányai nem teljesítik a kötelességüket, hogy megelőzzenek egy klímakatasztrófát. A civil szervezetek a csúcson a fejlett országok kormányainak felháborító tétlenségét tapasztalták, különösen a “piszkos ötökét”: az Európai Unió, Ausztrália, Kanada, Japán és az Egyesült Államok kormányaiét. Eközben az is sejthető, hogy a csúcsot szervező lengyel kormány aktívan elősegítette, hogy a legnagyobb szennyező vállalatok jelentősen befolyásolhassák a tárgyalásokat. 

 

A fejlett országok kormányai láthatóan inkább hallgatnak a szennyező nagyvállalatokra, pl. a Shell-re vagy az ArcelorMittalra, mint a társadalomra, és ezért hozzáállásuk gátolja még a kis előrelépéseket is a klímatárgyalásokon. A kormányok álláspontját a klímacsúcson egyre inkább a multinacionális nagyvállalatok szűk gazdasági és pénzügyi érdekei mozgatják. Ezek az érdekek a szennyezésért felelős gazdasági szektorokhoz vagy a klímakrízist csak tápláló álmegoldásokhoz kötődnek, és a fő hajtóerői a globális tétlenségnek.  Az igazi éghajlatvédelmi vezetők azok az emberek és közösségek szerte a világon, akik már most klímabarát helyi energiarendszereket építenek és működtetnek. Közösen nyomást kell gyakorolnunk a kormányainkra, hogy azok az ilyen példaértékű kezdeményezéseket segítsék és ne a szennyező nagyvállalatokat – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat-klíma csoportjának programvezetője.

 

A Magyar Természetvédők Szövetsége hétfőn Budapesten a Közép-kelet-európai Bankfigyelő Hálózattal közösen tiltakozó akciót tartott amiatt, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) továbbra sem hagy fel szennyező szenes projektek hitelezésével, sőt részt vesz a Nemzetközi Szén és Klíma Csúcson, amelyet az ENSZ klímakonferenciájával egy időben tartanak Lengyelországban. Részletek>>>

 

„Szédítő a szakadék a szükséges lépések és a jelenlegi politikai irány között. Ha nem sikerül globális összefogással radikálisan csökkenteni a kibocsátásokat, akkor az évszázad végére olyan éghajlat fog uralkodni a bolygón, amit nem biztos, hogy az emberiség túlélhet – legalábbis a mostani formájában. A tudomány egyértelműen fogalmaz ez ügyben, de a politikusok egyelőre mintha teljesen süketek lennének. Mindössze két évünk van, hogy egy globális megállapodást tető alá hozzunk, mégis egy helyben toporgunk.” - mondja Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

 

A szervezetek hisznek abban, hogy együtt ki lehet építeni egy éghajlatbarát, igazságos és fenntartható energia rendszert. Viszont ehhez ellent kell állni a nagyvállalati nyomásnak és az embereknek valódi demokratikus kontrollt kell gyakorolnia a kormányok energiaügyi döntései felett – tette hozzá Botár Alexa

 

 

Civil szervezetek és társadalmi mozgalmak képviselői vonultak ki tüntetőleg a varsói klímakonferenciáról, a klímacsúcson ugyanis semmilyen előrelépés nem történt annak érdekében, hogy az emberiség mielőbb megállítsa a globális klímaváltozást és a jövőben hatékonyan tudja kezelni annak katasztrofális következményeit. A szervezetek így azokért a milliókért is kiálltak, akik a Haiyan tájfun okozta katasztrófában és más klímaváltozással összefüggő problémában érintettek. 

 

“Kötelességünk, hogy szolidaritást vállaljunk azokkal a milliókkal, akik érintettek a Haiyan tájfun okozta katasztrófában vagy egyéb klímaváltozással összefüggő problémában. Szolidaritásunk arra kényszerít bennünket, hogy elmondjuk az igazat a COP19-ről, azaz a Varsói Klímakonferenciáról.” – hangsúlyozzák az összefogásban résztvevő civil szervezetek.

 

A Varsói Klímakonferencia célja ugyanis az lenne, hogy az emberiség egy fontos lépést tegyen a fenntartható jövő felé vezető úton. A Klímacsúcs azonban közel áll ahhoz, hogy gyakorlatilag eredmény nélkül záruljon. Jelenleg is számos gazdag ország varsói aktivitása ássa alá közvetlenül a UNFCCC-t (Egyesült Nemzetek Klímaváltozási Keretegyezménye), holott az egy fontos, többoldalú folyamat, amely alapvető a klímaváltozás elleni harcban.

 

Sajnálatos módon a varsói klímakonferencia a környezetszennyező energetikai iparágak érdekeit a világ polgárainak érdekei elé helyezte, nem szólva arról, hogy a rendezvény egész helyszíne a legszennyezőbb vállalatok önfényezésével volt kitapétázva. Ráadásul az elnökség (Lengyelország) a szén- és rétegrepesztési ipar elkötelezett híve. Amikor Japán bejelentette, hogy követi Kanadát abban, hogy visszalép a jelentős kibocsátás-csökkentési vállalásoktól, majd Ausztrália többszörös jelét adta annak, hogy egyáltalán nem hajlandó komolyan venni az ENSZ klíma céljait, a tárgyalások integritása jócskán veszélybe került.

 

Ezen a héten a konferencián a minisztereknek a pénzügyi kérdéseket kellett volna megvitatniuk, ám valójában sem a finanszírozási, sem pedig a klímaváltozás okozta veszteségek és károk kezelésének kérdéséről nem tudtak tárgyalni. A gazdag országok megakasztották a folyamatot azzal, hogy visszautasították egy új nemzetközi mechanizmus kialakítását, mely éppen azt a célt szolgálta volna, hogy az ilyen súlyos témákat meghatározott keretek között hatékonyan lehessen megvitatni. Varsóban sajnos semmilyen haladás nem történt sem a károsanyag-kibocsátások csökkentése, sem pedig a 2020 előtti klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozóan, sőt, valójában inkább visszalépésről számolhatunk be. Ráadásul úgy tűnik, a legfőbb célt is szem elől tévesztették az országok, azaz egy átfogó és igazságos nemzetközi egyezmény – melynek aláírását a 2015-ös párizsi konferenciára tervezik - főbb kérdéseinek tisztázását.

 

 

Mi mint a civil szektor képviselői, készek vagyunk érdemben egyeztetni azokkal a miniszterekkel és delegáció tagokkal, akik azért jöttek el a konferenciára, hogy jóhiszeműen, a valós problémákról tárgyaljanak. Sajnos azonban a varsói klímakonferencián a gazdag országok kormányai egyelőre semmit sem tudtak felmutatni, és ha mindez még nem lenne elég, bizonyos fejlődő országok kormányai szintén nem képesek kiállni állampolgáraik jogainak érvényesítése mellett. Világossá vált, hogy ha az országok a konferenciából hátra lévő másfél napon ugyanígy viselkednek majd, akkor semmilyen előrelépés nem várható, holott a nemzetközi egyezményhez vezető úton óriási szüksége lenne minden ország aktív támogatására. 

 

Éppen ezért civilszervezetek és a társadalmi megmozdulásokat szervező aktivisták úgy döntöttek, önként visszavonulnak a varsói klímatárgyalásokról. Ezek a szervezetek inkább arra fordítják az energiáikat, hogy rávegyék az országok állampolgárait, gyakoroljanak nyomást kormányaikra, hogy azok végre valós vállalásokat tegyenek a klímafolyamatokban. Azon fogunk dolgozni, hogy az élelmezési és energetikai rendszereinket átalakítsuk mind nemzeti, mind pedig nemzetközi szinten. Célunk, hogy újjáépítsük összeomlott gazdasági rendszereinket, hogy egy fenntartható, alacsony szénigényű gazdaságra álljunk át, amely mindenkinek tisztességes állást és megélhetést képes biztosítani. Mindenkire nyomást fogunk gyakorolni annak érdekében, hogy ez a vízió megvalósulhasson.

 

A varsói tárgyalásokon történteket alapul véve egyértelmű, hogy ilyen erőteljes nyomás nélkül nem bízhatunk abban, hogy a kormányok az emberiség érdekeinek megfelelően cselekednek majd. Jövőre a limai tárgyalások során vissza fogunk térni, és közvetítjük valamennyi állampolgár véleményét is, hogy nyomatékosítsuk a kormányokban: felelősek azért, hogy egy fenntartható és igazságos jövőt biztosítsanak az emberiségnek! 

 

 

Aksyon Klima Pilipinas

ActionAid

Bolivian Platform on Climate Change

Construyendo Puentes (Latin America)

Friends of the Earth (Europe)

Greenpeace

Ibon International

International Trade Union Confederation

LDC Watch

Oxfam International

Pan African Climate Justice Alliance

Peoples’ Movement on Climate Change (Philippines)

WWF