Nagyanyám sokszor elmondta gyerekkoromban, hogy mit kell tenni, ha jön a háború. A legtöbb megjegyzendő tanács természetesen az élelmezéssel volt kapcsolatos, de érdemes most is elgondolkodni rajtuk. Akkoriban unalmasnak találtam ezeket a tanmeséket, sőt kicsit meg is mosolyogtam, hiszen egy gondtalan gyereknek teljességgel elképzelhetetlen az, hogy egyik napról a másikra felborul a kis élete, és már nem olyan biztos a reggeli kakaó, vajas kiflivel.

 

Nincs tévénk, nehogy valóságshow-t, vagy híradót nézzünk, inkább sorozatokat nézünk dvd-ről, így legalább a gyerek se bámulja a mesecsatorna 50%-nyi reklámidejét, és nem tudósít a legújabb, legszuperebb tizenezer forintos játékokról folyamatosan, mint pár éve, amikor még bámulhatta ezeket a csatornákat. De van internetünk, és persze elolvasunk minden félelmetes gazdasági hírt, hogy aztán felhívjam a barátnőmet és megkérdezzem tőle, hogy: Olvastad?!

 

Talán ezért, talán másért, de egyre gyakrabban jutnak eszembe nagyanyám szavai. Lássuk mit is mondott ő, és mi a mai valóság.