A jólétről, a fejlődésről alkotott elképzeléseink megváltoztatására lenne szükség a fenntarthatóság eléréséhez – mondta tavalyi előadásában Dr. Kerekes Sándor, egyetemi tanár. A Wall Street problémái helyett már sokkal korábban olyan globális kérdéseknek kellett volna a figyelem középpontjába kerülniük, mint a környezet vagy az egyenlőtlenségek. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint ezért vissza kellene térni a gyökerekhez, amikor is a gazdagság mérője az emberi boldogság volt. Hasonlóképpen a fenntarthatóság és mértékletesség összefüggéséről beszélt Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet a Fenntarthatóságért igazgatója, aki kiemelte: a növekedés nem kiút, lassításra van szükség. A mostani helyzetre szánt gyógyszer rosszabb, mint maga a betegség, hiszen a válság kezdetén 3100 milliárd dollárt költöttek egy rosszul működő rendszer megmentésére, miközben folyamatosan tovább nőtt az energiafelhasználás.

 

 

A valódi változáshoz új értékrendre és intézményekre van szükség. Ezt a megoldást tartotta a legjobbnak Demcsák Mária, a Piac & Profit főszerkesztője is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen ferde tudatrendszerben élünk, hiszen manapság az számít örömhírnek, hogy az amerikaiak újra fogyasztanak, és az a szomorú, hogy a világgazdaság még nem állt vissza a régi kerékvágásába. Pedig épp a világgazdaság régi állapota okozta azt a válságot, amelyet most szenvedünk el. A nyugati típusú társadalom értékrendje veszélybe sodorta az emberiség jövőjét a Földön – ezt mára már a tudomány is alátámasztja –,és egyre többen ismerik ezt fel a mindennapi életükben is.

 

 

Majdnem reménytelen meggyőzni valakit arról a helytelen életformáról, életvitelről, amit éppen folytat, de az igazán reménytelen dolog saját magunkat megváltoztatni – idézte fel Márai Sándor író egyik sokszor citált gondolatát dr. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A közgazdász szerint az elmúlt évtizedekben általa is képviselt hagyományos közgazdasági elvek elvetését tapasztalta a tanácskozás előadásait hallgatva. Mint tavalyi előadásában mondta, hisz abban a változtatási képességben, amit az emberiségnek e téren fel kell mutatnia a következő két-három évtizedben, így szerinte helytelen állítás, hogy 2030–2050 távlatában a túlélésre kelljen szerveződni. De kétségtelen, hogy a berögzült viselkedést és gondolkodásmódot sokkal nehezebb megváltoztatni, mint az anyagi feltételeket megteremteni. Annál is inkább, mert az ökonomizmus inkább vallás, mint törvényszerűségekkel alátámasztott tudomány Tóth Gergely a Pannon Egyetem docense szerint. Ennek a vallásnak a tízparancsolata tartalmazza, hogy az ember önző vagy, hogy igyekezz legyőzni a versenytársadat, mert az fejleszti a képességeket.

 

A bevételből kéne élni, nem a tőkéből – volt László Ervin filozófus, a 2011-es konferencia védnöke egyik legfőbb tanácsa. A Budapest Klub alapító elnöke szerint az élet keletkezéséhez és megmaradásához az energia állandó pótlására és a bolygón talált anyagok újrafelhasználására van szükség. Azaz: azt használjuk, ami „bevétel” – vagyis a Nap energiáját, ami pedig „tőkeként” fogható fel – amit itt találunk a Földön –, óvjuk, újrahasznosítjuk. Így nem károsodik a termodinamikai vagy termális egyensúly. Az élet mint rendszer távol van az alapegyensúlytól, azaz dinamikus egyensúlyra van szükségünk a jövőben is, valamint információra, amely azt közli, hogyan használjuk az energiát és az anyagot. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy helyrehozzuk a fenntarthatóságnak okozott hibákat, László Ervin szerint tudjuk is, hogy mit kell tennünk a jövőnkért. Tennie azonban nem az egyénnek, hanem együtt az egész közösségnek kell. A dinamikus egyensúly fenntartására csak a társadalom egészének van lehetősége. Azonban nem a jelenlegi instabil helyzet fenntartására, hanem az új út megtalálására kell törekedni, amit a professzor szerint nem a politikai döntéshozók, sokkal inkább a gazdaság szereplői és a civilek tesznek majd meg.

 

 

Az energiaszektor a felelős a fenntarthatóságot veszélyeztető káros kibocsátásokért Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint, Magyarországon viszont a fosszilis energiahordozók gazdaságosságánál csak a megújuló energiahordozók gazdaságossága a rosszabb. Ennek ellenére az alternatív energia beemelése az úgynevezett energiamixbe nem mellőzhető. Megtévesztő az is, ahogyan szorgalmazzuk manapság az úgynevezett kis energiaközösségeket, a helyi forrásokat, pedig ezek jellemzője is a csapnivaló gazdaságosság, mondta. A Károly Róbert Főiskola rektorhelyettese, Dinya László szerint ezek hálózatba szervezése lehet a megoldás. Hegedűs Miklós kijelentése 2011-ben nagy vitát váltott ki: az energiahordozók szűkössége egyelőre még nem jelent komoly veszélyt, a legfrissebb prognózisok azt mutatják, hogy 2030-ig és utána is a kitermelési módok, feldolgozási lehetőségek gazdag választéka áll rendelkezésre. Hetesi Zsolt fizikus szerint bár tény, hogy bőven van a nem hagyományos olajkészletekből, ám a társadalmat ennek kinyerése nem tudja „működtetni”. Az olajkitermelés ebben az évtizedben várhatóan eléri a csúcspontját, a fogyasztás pedig jelenleg körülbelül a százszorosa a megújuló forrásokból rendelkezésre álló mennyiségnek. Hegedűs kijelentette: annak ellenére, hogy a magyar gazdaság nem energiafaló, a támogatások és a zöld energia beemeléséhez szükséges fejlesztések finanszírozási igénye miatt minden másnál fontosabb és hasznosabb megoldás az energiafelhasználás racionalizálása, aminek a jövő energiapolitikájában is első helyen kell szerepelnie.

 

Utóbbival egyetértett az MTA Szociológiai Kutató Intézetében dolgozó Antal Z. László, aki szerint nincs szó energiabőségről, a mai fogyasztási szintet már most el kell kezdeni csökkenteni, s a helyi lehetőségeket, a települések helyben alkalmazott gyakorlatait s a helyi klímatudatosságot mind általánosabbá tenni. Dr. Boross Norbert, az Elmű-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója szerint is tudati változásra van szükség, a náluk már elérhető, vízerőműből származó, valamivel drágább zöld energiáért egyelőre nem tülekednek a fogyasztók. Dzubay László, az MGYOSZ környezetvédelmi és infrastrukturális igazgatóság vezetője a szektor szűkös forrásait, a pályázati lehetőségek hiányát és a szabályozás gyengeségét panaszolta. A vállalkozások így elsorvadnak, sem a hazaiak, sem a külföldiek nem találnak beruházásokat. A meglévő nemzeti stratégiák mellett a kapcsolódó programokat hiányolta, s azt hangsúlyozta: nagy szükség lenne a zöldadózásra, vagy legalább az EU-jogból egyszerűen átemelhető zöldbankrendszer és zöld közbeszerzés elindítására.

 

A rendezvény részletes tematikája és regisztrációs lehetőség a konferencia aloldalán található.