Szeptember utolsó hetében, a korábbi évekhez hasonlóan, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa meghirdette a teremtés ünnepét - teremtésvédelem hetét abban a reményben, hogy azokban a napokban gyülekezeteink és intézményeink hálát adnak a teremtés csodájáért és annak védelmére újra elkötelezik magukat különös tekintettel a mértékletességre és újrahasznosításra.

E hét keretén belül két programon vehettek részt közösségünk tagjai.

A nyílászáró szigetelési bemutatón, egy rendkívül egyszerű és kis költségvetésű, de tartós és hatékony megoldást ismerhettünk meg a fa nyílászárók utólagos hőszigetelésére. A résztvevők a cserkészházban elsajátították a nútmarógép használatát és lehetőséget kaptak a szerszámok kedvezményes bérlésére. Közösségünkben eddig három család otthonában kerültek javításra az elöregedett nyílászárok. A kedvezőbb fűtésszámlák mellett a környezetünkre gyakorolt negatív hatások csökkentése különösen fontos számunkra, ezért támogatunk és próbálunk népszerűsíteni minden olyan gyakorlati megoldást, amely ezt a célt szolgálja.

Szívesen nyújtunk segítséget minden érdeklődőnek a témával kapcsolatban a +36/70-512-0975 telefonszámon.

A csere-bere napon már megunt, vagy feleslegessé vált, de még használható tárgyaink cserélhettek gazdát a plébánia kertben. Célunk az ilyen jellegű programokkal, erősíteni közösségünk tagjaiban, hogy a feleslegessé vált tárgyaik, mások számára még hasznos értékek lehetnek. 

Fontos szempont volt, hogy használható, nem lomtalanításra szánt tárgyak kerüljenek az asztalokra. Amíg a felnőttek „alkudoztak”, addig a gyerekek hulladékból értéket kézműveskedtek és újrahasznosított társasjátékokat próbálhattak ki. Jó volt látni gyermekeink örömét, ahogy játékaikat elcserélve új kincsekre leltek és talán sikerül elültetni a szívükben, hogy nem csak a boltban a polcról leemelt, becsomagolt játékoknak lehet örülni…

A hét szellemébe fogadjátok szeretettel Angelo Vigano „Beszélj nekem Istenről” című írásából a következő gondolatokat:

A természet az élet tanítója, a legrégibb és legbölcsebb. A primitív népektől a legfejlettebb civilizációig mindenki látogatta ezt az iskolát. Mégis, ma az ipari ember jobban kedvel egy más irányzatot, pedig ha azt akarja, hogy gyermekei visszamenjenek az „Anyaföld” iskolájába, nagyobb figyelmet kel szentelnie ritmusainak és valóságának. Az emberi munka afelé irányul, hogy termeljen-fogyasszon, szennyezzen. Nemzedékünknek meg kell tanulnia a szolidaritás és közös megosztás kultúráját, a lemondást a feleslegesről.

„Ha még oly tökéletes is valaki az emberek fiai között, de tőled való bölcsességének híjával van, semmibe kell venni…Nálad a bölcsesség, ismeri műveidet, jelen volt amikor a világot teremteted, és tudja, mi kedves szemedben és mi helyes a parancsaid szerint" (Bölcs 9,6.9)

A föld első emberei mindent megkaptak, mi, modern emberek, nem tagadhatjuk meg tőle hálánkat: vérünk, fajtánk, törzsünk, műveltségünk és történetünk hozzákötődik a „Föld” gyökereihez és sajátságaihoz, ahol élünk.

Az ember elveszti a természet iránti szeretetét, ha már nem keresi Istent, amikor olyan tudással töltekezik, ami nem bölcsesség, amikor olyan nyelven beszél, amelyből hiányzik a szeretet; amikor a műszaki ismeretek elfojtják a költészetet, és a művészetet és az ember elveszíti a természet nyelvét.

Galéria: