Szeptembertől lépett életbe a magyar termék rendelet új szakasza, véget ért a türelmi időszak. Végleg egységesítették a megjelöléseket, ezentúl három új logóval találkozhatnak a vásárlók a termékeken.

 

Mostantól bünteti a hatóság, ha a gyártó, termelő jogszerűtlenül használja a magyar termékek megjelölésére szolgáló védjegyeket. A ma­gyar ter­mék ren­de­let­ben meg­ha­tá­ro­zott 3 meg­ne­ve­zés - ma­gyar ter­mék, hazai ter­mék, hazai fel­dol­go­zá­sú ter­mék, - va­la­me­lyi­ké­nek fel­tün­te­té­sé­vel a fo­gyasz­tó in­for­má­ci­ót kap­hat a ter­mék össze­te­vő­i­nek ere­de­té­re, vagy­is hogy azok ki­zá­ró­lag vagy rész­ben szár­maz­nak Ma­gyar­or­szág­ról, vagy csak a fel­dol­go­zás tör­tént Ma­gyar­or­szá­gon.

 

A rendelet nem piacszabályozó eszköz akar lenni, hanem rendet szeretne teremteni a piacon, egyértelművé tenni, hogy milyen feltételek mellett tekinthető egy termék magyarnak. Az európai uniós szabályok nem egyértelműek, így már 2010-ben felvetődött, hogy Magyarországon kellene egy hasonló szabályozás, mint ami például Németországban már működik - mondta el korábban Kardeván Endre, élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár. A jövőben önkéntes alapon fel lehet tüntetni az élelmiszereken a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" jelölést. A kategóriák használata nem lesz kötelező, de aki ráírja a portékájára, hogy magyar termék, annak meg kell felelnie a szabályoknak.

 

A ma­gyar ter­mék mi­nő­sí­tést vagy bár­mely más, az élel­mi­szer ma­gyar szár­ma­zá­sát tar­tal­ma­zó ál­lí­tást ki­zá­ró­lag akkor tün­tet­he­ti fel az élel­mi­szer-vál­lal­ko­zó az árun, ha az meg­fe­lel a jog­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott kri­té­ri­u­mok­nak. Más szabályozás vonatkozik az élelmiszerekre és a nem élelmiszer termékekre. Az élelmiszerek esetében a Vidékfejlesztési Minisztérium 2012.09.01-jén hatályba lépett rendelete értelmében három védjegy-kategóriát vezettek be:

 

 

- magyar termék: "magyar alapanyagból, Magyarországon készült; ez a minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el"

 

- hazai termék: "ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt"

 

- hazai feldolgozású termék: "a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó termékek"

 

Az egyéb, nem élelmiszer termékek esetében is ugyanez a három védjegy került megkülönböztetésre, a feltételrendszer igazodik az élelmiszerek szabályozásához, de figyelembe veszi az ágazat sajátosságait. A rendszerhez önkéntesen csatlakozhatnak a gyártók, termelők, viszont számítaniuk kell arra, hogy a hatóságok (a NÉBIH, a Fogyasztóvédelmi Hatóság és a GVH) ellenőrei folyamatosan vizsgálják a megjelölés hitelességét, és bírságolnak, ha az nem felel meg a valóságnak. A gyártóknak azért érheti meg csatlakozni, mert - a kutatások szerint - a fogyasztó a terméken található jelölések alapján tájékozódik, például az áru származási helyéről.

 

A rendelet kimondja, hogy "Nem szükséges a követelmény betartása azon fűszerek, fűszernövények és ezek keverékei esetében, amelyek Magyarországon az előállítás megkezdéséig üzemi méretekben nem kerültek termesztésre, továbbá az étkezési só, az adalékanyagok, az enzimek, az aromák esetében, amelyek Magyarországon nem bányászhatók, továbbá amelyek Magyarországon szokásosan nem kerülnek előállításra".

 

A Nielsen piackutató vállalat korábbi felmérése szerint a hazai fogyasztók mintegy háromnegyede részesíti előnyben a magyar terméket feldolgozott hús, zöldség, gyümölcs és tej vásárlásánál. Legtöbbjük döntését a jó minőség, a termék egészséges volta, valamint megbízható alapanyaga befolyásolja. Az egyes élelmiszer fajtákat tekintve, a magyar termékek közül legtöbben a húskészítményeket részesítik előnyben (a válaszadók 81 százaléka). További sorrend: zöldség és gyümölcs (76), tej (72), alapvető élelmiszerek, mint liszt, cukor (62), sajt, joghurt-tejföl-kefir-tejdesszert-tejszelet (54-54), méz és lekvár (53). Utánuk a sorrend: tészta,ásványvíz, fagyasztott zöldség és gyümölcs, étolaj, gyümölcslé és szénsavas üdítőital, margarin és vaj, édes keksz, konzerv és dobozos étel, csokoládé, sör.

 

„Amennyiben valaki a magyar termék, vagy annak megfelelő szinonim szavakat akar használni a termék jelölésében, kénytelen lesz tudomásul venni, hogy 100 százalékban magyar alapanyagot kell felhasználni ehhez” – magyarázta Gyaraky Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztály vezetője. 

 

Az egyik legnagyobb hazai élelmiszerlánc kommunikációs igazgatója szerint nemcsak a gyártókat és a kereskedőket, hanem a fogyasztókat is segíti. Fodor Attila azt mondta, korábban a vásárlók a termékmegjelölés miatt többször reklamáltak. „A panaszok főként akkor érkeztek, amikor a termék csomagolásán megjelent a trikolor, a leírásnál pedig ott volt, hogy másik országból származó összetevőket tartalmaz” – fogalmazott a Kossuth Rádióban. A szakemberek bíznak abban is, hogy a türelmi idő lejárta után visszaszorulnak a magyar termékekkel kapcsolatos szándékos visszaélések.

 

Miért vásároljunk magyar terméket?

 

Belegondoltál már abba, hogy amikor a hétvégi bevásárlás kellékei után kutatsz a hipermarketben, vagy cipőt, műszaki cikket választasz a bevásárlóközpontban, azzal nem csupán a magad szükségleteiről gondoskodsz, hanem befolyással vagy hazánk gazdaságára is? Tucatnyi vállalkozás sorsa múlhat azon, milyen termékre, szolgáltatásra költöd el a pénzed. De a magyar élelmiszerek, termékek megvásárlásával nem csupán munkahelyeket óvunk meg idehaza, hanem nemzetgazdaságunk fejlődését is segítjük. Fontos, hogy a növekvő nemzetközi versenyben felismerjük a helyi értékek erejét, nemzeti kincseink gazdagságát. Támogasd a hazait, a helyit (nemcsak itthon, külföldön is), légy tudatos környezetünket, társadalmunkat illetően!

 

VIDEÓ: