Október elsején lép hatályba az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény módosítása, amely megtiltja az önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletben korlátozzák az ingatlanonként tartható haszonállatok számát.

 

Zalaegerszegen a közelmúltban semmisítette meg a közgyűlés azokat az előírásokat, amelyek állattartási övezetekre osztották a város területét, s kimondták, hogy hol mennyi haszonállat tartható. Voltak olyan építési övezetek (például a belvárosban), ahol egyáltalán nem engedélyezték a ló-, kecske-, disznó- vagy tyúktartást. Az ellenzék nonszensznek tartja, hogy a parlament megvonta ezt a szabályozási jogot a településektől. Azzal érveltek: ezután előfordulhat, hogy a Gólyadombon disznóól épül, vagy kecskék jelennek meg az emeletes házakban.

 

 

Ez utóbbi kevésbé valószínű, hiszen az állattartás körülményeire vonatkozó országos és helyi előírásokat továbbra is be kell tartani, de tény, hogy lehetnek extrém esetek. A városvezetés ezért lépéseket tesz, hogy a települések visszakapják szabályozási jogkörüket.

 

Haszonállatokkal kapcsolatban az utóbbi időben nem volt sok vitás ügy a megyeszékhelyen, nyilván azzal összefüggésben, hogy nagyon kevesen tartanak ilyen állatokat. Székely Róbert, a polgármesteri hivatal földművelési és erdőgazdálkodási szakreferense elmondta, sertésből és baromfiféléből akad valamennyi, s a lótartás kezd feléledni, de a szarvasmarha már szinte teljesen eltűnt.

 

- Évente három-négy panasz érkezik, de általában nem a darabszámra, hanem arra, hogy rágcsálók jelennek meg, vagy erős a szaghatás, az állattartó megszegi a trágyatárolás előírásait - említette Székely Róbert. - Az állattartás körülményeire továbbra is szigorú szabályok vonatkoznak.

 

Mint elmondta: bár logikus lenne, ha a települések továbbra is szabályozhatnák az állatok darabszámát, mert mindenütt mások az adottságok és a szokások, előnye is van az új rendelkezésnek. Nemrég például Újhegyen mangalicatelepet akart létesíteni valaki, de kiderült, hogy abban az övezetben csak négy állat tartható, ennyiért  pedig nem érdemes beruházni.

 

A kormányzat szándéka az, hogy fellendüljön az állattartás az új szabályozás révén, de nem várható, hogy tömegesen belevágnának a városban, még akkor sem, ha így ízletesebb hús kerülne az asztalra. A takarmány ugyanis drága, s legtöbb városlakónak se helye, se ideje, se szakértelme, se kedve nincs ehhez. Így az állattartási liberalizáció valószínűleg nem indít el lavinát, s nem vezet szomszédviták sokaságához.

 

Zalalövőn még nem vizsgálták felül a régi állattartási rendeletet, de hamarosan itt is megszüntetik az övezeteket, s a darabszámra vonatkozó szabályokat. Vertetics László polgármester elmondta: az állattartási kedv a rendszerváltás után nagyon visszaesett, ötödannyi szarvasmarha és sertés sincs a házaknál, mint régen.

 

- A rendszerváltás előtt két mezőgazdasági üzem működött Zalalövőn, azok koordinálták a háztáji állattartást, és be is segítettek a gazdáknak takarmánnyal - mondta Vertetics László. - Most nincs ilyen lehetőség, s az új jogszabálytól nem is várható fellendülés. A piaci viszonyoknak kellene megváltozniuk, és megfelelő hitelre és támogatásra lenne szükségük a gazdáknak.

 

A 35 éves Vizy Tibor azon kevesek egyike, aki állattartásból él, teheneket tart a zalalövői Széchenyi utcában, nem túl messze a városközponttól.

 

- Örülök annak, hogy megszűnnek a darabszámra vonatkozó korlátok, mert így tovább bővíthetem az állományt. Bár szerintem nem az a legfontosabb, hogy hol hány darab tehén tartható, hanem hogy rend és tisztaság legyen a telepen, s a gazdák jól bánjanak az állatokkal - mondta a fiatalember, akinek már harminc tehene van, és soha nem volt konfliktusa emiatt a szomszédokkal.

 

- Előfordul, hogy bőg a tehén, de sose szóltak érte. A jószomszédi viszony kincset ér - tette hozzá.

 

Az önkormányzatok egy alkotmánybírósági döntés szerint a kedvtelésből tartott állatok számát sem korlátozhatják. Zalaegerszegen ma még a családi házaknál maximum három, tömbházakban pedig lakásonként maximum egy eb tartható, az összes falszomszéd hozzájárulásával. Ezek az előírások októbertől megszűnnek, mert az Alkotmánybíróság szerint a tulajdonosi jogok aránytalan korlátozását jelentik. Székely Róbert úgy véli, a kutyás ügyekből több vita fog származni, a jövőben ráadásul csak birtokvédelmi eljárás keretében lesznek rendezhetők a konfliktusok, bonyolultabb módon, mint eddig.

 

(Kormányrendelet írja elő, hogy a kedvtelésből tartott állatokat úgy kell elhelyezni és nevelni, hogy a tartás lehetővé tegye az állat természetes viselkedését, de a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja. Ha valaki ilyet tapasztal, birtokvédelmi eljárást indíthat.)