2025-re a világ első szén-dioxid-mentes nagyvárosává válhat az az 1,2 millió lakosú dán főváros, amelynek energiaellátását úgy szerveznék át, hogy az igények zömét szélből, biomasszából és bioüzemanyagokból biztosíthassák. Az intézkedés lehetővé teszi majd, hogy a város 2,5 millió tonnával csökkentse éves szén-dioxid-kibocsátását, és a zöldenergia-ipar a főváros növekedésének motorja legyen. Koppenhága három évvel előbb elérte azt a korábban meghirdetett középtávú célját, hogy 2015-ig a szén-dioxid-kibocsátást a 2005-ös szint 20 százalékára csökkentse. A város vezetői szerint a második cél elérése viszont már elég nehéz lesz és kemény döntéseket foglal magában. Frank Jensen polgármester cáfolta, hogy a környezetbarát politika korlátozná a gazdasági növekedést, szerinte épp ennek az ellenkezője igaz: a zöld növekedés valójában fellendítheti a gazdasági fejlődést és az életminőséget. Nem csak a zöldtermékekről és szolgáltatásokról van szó, ez érinti a korlátozott erőforrásaink hatékonyabb felhasználását is, ami hosszú távon a folyamatos növekedéshez vezető egyetlen út - magyarázta.

Aki szelet vet...

A dán parlament szakbizottságának elnöke szerint jó kilátásaik vannak arra, hogy nagyon sok, szélkerék által generált villamos energiát termeljenek az ország, hosszú távon pedig Európa több része számára is. Dánia erőteljesen fektetett be szélenergia-szektorba; a dán energiaügynökség szerint a parti és a part menti szélturbinák összes kapacitása 2010-ben 3,8 gigawatt volt, ez az ország teljes áramszükségletének a 25 százalékát jelenti. Tavaly novemberben Dánia balközép koalíciós kormánya merész tervbe kezdett, amelynek célja 100 százalék megújuló energia az energetikai és a fuvarozási szektorokban 2050-ig. E terv szerint 2020-ban a szélenergiának kell adnia az összes megtermelt áram 50 százalékát. Emellett a dán kormány támogatja más megújuló energiaforrások fejlesztését is, mint amilyen a nap-, a biomassza és az árapály energia.

Kerékpárok

Koppenhága sikeresnek bizonyult az emberek hozzáállásának megváltoztatásában is, ami a kerékpáros kultúrában és infrastruktúrában a legnyilvánvalóbb. A koppenhágaiak több mint harmada használ biciklit az ingázásra minden nap és a kerékpározás napi tevékenység az összes korosztály számára. A kerékpár ezenkívül a jó egészség ingyenes alternatívájával szolgál a költséges konditermi tagsággal szemben és megszünteti a gépkocsi-tulajdonlással kapcsolatos gondokat, mint az autóhitel, a parkolójegy és az emelkedő üzemanyagárak. Ezeknek az előnyöknek a növelésére a koppenhágai városi hatóságok elindították az úgynevezett "kerékpár szuper főútvonalak" kezdeményezést. Az első ilyen hivatalosan áprilisban nyitottak meg, Koppenhága belvárosát a 22 kilométerre fekvő Albertslund külvárossal köti össze.  Összesen 26 ilyen kerékpár-főútvonalat terveznek, ami 30 százalékkal fogja megnövelni a bicikliutak számát Nagy-Koppenhágában. A kerékpár főútvonalak a szén-dioxid-kibocsátást évente 7 ezer tonnával csökkentik majd és évi 300 millió dán koronával mérséklik az egészségügyi kiadásokat, mert az ingázók egészségi állapota javul - közölték a városi hatóságok.

Kikötő-strandok

Koppenhága városa előállt azzal a tervvel is, hogy kikötőjének vizét úszásra alkalmas tisztaságúvá tegye. Az elgondolás 20 évvel ezelőtt még teljesen abszurdnak tűnhetett, mert a kikötőt szennyezte a nagyváros régi csatornarendszere, a helyi ipar és a hajózás. Azóta a  koppenhágai városi hatóságok sikeresen megoldották a problémát, befektettek a nagyváros csatornarendszerének korszerűsítésébe. A víz minősége annyira javult, hogy Koppenhága megnyithatott 2002-ben egy nyilvános kikötői fürdőhelyet, ami elősegítette magának a főváros központi övezetének az újjáélesztését is. Azóta már négy ilyen nyilvános kikötői fürdőhellyel rendelkezik, amelyek feljavított közösségi közlekedéssel közelíthetők meg. Ezek a kikötői fürdőhelyek Koppenhága nevezetességeivé váltak és növelték a városnak mint turistacélpontnak a vonzerejét.