2014. január 21-én a székesfehérvári jegyző nem az eljárásrendnek megfelelően fogja tárgyalni Kishantos birtokvédelmi ügyét.

A Greenpeace jogi állásfoglalása

Mint az mára már közismert tény, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. az ország legjelentősebb, Európa szerte elismert biogazdaságát működteti 452 hektár területen. Azoknak, akik eddig nem ismerték részletesen a Kishantosi Nonprofit Kft. ellen elkövetett törvénysértések sorát, az alábbiakban egy rövid összefoglalót adunk erről.

Az állami tulajdonú területeken biogazdálkodó szervezet földjeire váratlanul – és minden erre vonatkozó kormányzati és törvényi irányelvvel szemben – hagyományos gazdálkodási célú pályázatot írt ki a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), és minősíthetetlenül törvénysértő eljárás keretében el akarja venni Kishantos földjeit.

Miközben a szomszédos Mezőfalvi Zrt. 9000 hektár állami földön folytat hagyományos, vegyszeres, profitorientált gazdálkodást, az államnak éppen erre a 452 hektárnyi, biogazdálkodással művelt, a közösséget, oktatást szolgáló területre van szüksége ahhoz, hogy állítása szerint „kielégítse a környék kisgazdáinak követelését”. Ma már tudjuk, hogy valójában nem is ők kapnák ezeket a területeket.

A Kishantosi Nonprofit Kft. minden lehetséges törvényes úton megkezdte védekezését a botrányos állami intézkedéssel szemben. Ennek része az a birtokvédelmi eljárás, amely a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Jegyzője hatáskörébe került.

A Kishantosi Nonprofit Kft. első lépésben – abból kiindulva, hogy a földek elvételét célzó eljárás törvénysértő – megtagadta az ingatlanok visszaadását, hiszen a haszonbérletről lefolytatott eljárás törvénysértő volt, ugyanakkor különféle fórumokon, többek között bíróságon is, megtámadta az eljárást és annak eredményét.

Ezen eljárások jogerős befejezéséig a Kishantosi Nonprofit Kft. részéről a birtoklás fenntartása – a helyrehozhatatlan károk megelőzése érdekében – megfelel az adott helyzetben a „jó gazdától” elvárható magatartásnak.

Az új, reménybeli haszonbérlők azonban – csillapíthatatlan föld- (és az ehhez tartozó föld alapú támogatás iránti) éhségüktől hajtva – annak ellenére birtokba akarták venni a területeket, hogy azokat a Kishantosi Nonprofit Kft. nem adta vissza az NFA-nak.

A birtokháborítás veszélyére tekintettel a Kishantosi Nonprofit Kft., mint az ingatlanok tényleges birtokosa, birtokvédelmet kért. A potenciális birtoksértők ugyancsak birtokvédelmet kértek, de csak jóval a kishantosi kérelem után. Arra hivatkoztak, hogy azért nem léphetnek birtokba, mert a Kishantosi Nonprofit Kft. ezt birtoksértő módon akadályozza.

Kétségtelen és minden szereplő számára ismert és nyilvánvaló tény (de facto), hogy az ingatlanokat a Kishantosi Nonprofit Kft. tartja birtokban.

Ugyanakkor kétségtelen és minden vitán felülálló szabály (de jure), hogy a Kishantosi Nonprofit Kft. birtoklása mellett minden más szereplőnek csak birtokláshoz való jog iránti igénye lehet (beleértve a tulajdonost képviselő NFA-t is). Az erre irányuló eljárás pedig nem a jegyző, hanem a bíróság hatáskörébe tartozik.

A tényleges birtoklás alapján csak a Kishantosi Nonprofit Kft. jogosult birtokvédelemre a jegyző előtti eljárásában. Mindezek alapján tehát a jegyző mozgástere igen szűk, ha betartja a szabályokat.

A Kishantosi Nonprofit Kft. – látva a potenciális birtoksértők kérelmeit – kérte az azonos tényállású ügyek egyesítését, hiszen ezek nem egymástól független kérelmek, hanem ugyanannak a tény- és joghelyzetnek az eleje és a fonákja. Kérte továbbá, hogy – miután ő nyújtotta be elsőnek a birtokvédelem iránti kérelmét – az ő kérelme legyen elsőként elbírálva.
   
A jegyző mindezek ellenére nem egyesítette az ügyeket, és elsőként a három birtoksértő kérelmét fogja elbírálni, nem pedig az egyedül tényleges birtokhelyzetben lévő Kishantosi Nonprofit Kft.-ét.

Érthetetlen a jegyző ezen eljárási szabálysértése, és hogy miért borította fel az iktatásból következő sorrendhez való jogot. Feltételezve a jegyző törvényes eljárását, a fentiek ellenére várjuk a birtoksértő kérelmezők kérelmének bírósági útra irányítását, és számítunk arra, hogy eltiltja a potenciális birtoksértőket a birtokháborítás szándékától.

Azért élünk jogállamban, hogy a jogait mindenki olyan fórum előtt érvényesítse, amelyik erre hivatott: a birtokvédelmet kérő tényleges birtokos, azaz a Kishantosi Nonprofit Kft. a jegyző eljárásában kapjon birtokvédelmet, a birtokláshoz való jogát hangoztató fél pedig bíróság előtt kérje keresetének elfogadását.

A Greenpeace ott lesz 2013. január 21-én 8:30-kor Székesfehérvárott (a Polgármesteri Hivatal Szabálysértési és Igazgatási Irodájában: Városház tér 2., I. em. 12.), és reméli, hogy a jegyző nem fogja folytatni a törvénytelenségek sorát.

Budapest, 2014. január 17.

Greenpeace Magyarország