Ferenc pápa a bolíviai Santa Cruz de la Sierrában július 9-én délután, az indián származású Evo Morales elnök társaságában, a Népi Mozgalmak Világtalálkozóján nem csak tőle, de elődjeitől sem hallott olyan gyújtó hangú beszédben hívta fel a jog- és tulajdonfosztottakat a globális kapitalizmus világrendjével, a világ hatalmasaival szemben, amely vízválasztó és történelmi léptékű. A  beszédet másnap, június 10-én a vatikáni rádió teljes terjedelemben közölte:

 

A New York Times még egy napot gondolkodott, hogy írjon-e a beszédről. Végül ráébredt arra, hogy a világ vezető lapjaként nem hallgathatja el a 13 nyomtatott oldalt kitevő szónoklatot. Tudósítás formájában közölte annak részleteit, idézve másokat, akik a pápa beszédét szokatlan indulattal támadták:

Ferenc pápa latin-amerikai útján három országot látogatott meg: Ecuadort, Bolíviát és Paraguayt. Az MTI és nyomában sajnos a teljes magyar sajtó hallgat útja legfontosabb, bolíviai beszédéről. Ferenc pápa Santa Cruz de la Sierrában egy vesztébe rohanó világot rajzolt fel, amelyben a jog- és tulajdonfosztott embereknek puszta túlélésük biztosításáért is muszáj kezükbe venni sorsukat. A környezetről kijelentette, hogy „A Földet, teljes népeket és az egyes embereket is brutálisan büntetik. És mindezen fájdalom, halál és pusztítás mögött ott van annak a bűze, amit Szent Vazul „a sátán ganajának” nevezett. A pénz zabolátlan hajszolása uralkodik. A közösség érdekét elhanyagolják. Mihelyt a tőke bálvánnyá válik, és az irányítja az emberek gondolkodását, mihelyt a pénzéhség kerekedik felül az egész társadalmi-gazdasági rendszeren, az elpusztítja a társadalmat, rabszolgává teszi a férfiakat és nőket, elpusztítja az emberi testvériséget, embert ember ellen fordít, és mint világosan látjuk, még közös otthonunkat is kockára teszi.”

 

A pápa a világot uraló kifinomult diktatúráról beszélt. „A napi hírekre tekintve azt gondolhatjuk, hogy nincs semmi dolgunk, kivéve az, hogy magunkról, családunkról és szűk baráti körünkről gondoskodjunk” - mondta a katolikus egyházfő a hírek manipuláltságáról. De a passzivitáson úrrá kell lennünk, túl kell lépnünk, mert az emberiség jövője saját kezünkben van; abban a képességünkben, hogy szervezkedjünk és hihető alternatívákat dolgozzunk ki. És ehhez nem szabad elveszíteni a bátorságot. „Sokat tudunk tenni. Ti, alacsony sorban élők, kizsákmányoltak, szegények és előjogoktól megfosztottak, sokat tudtok tenni és már sokat is tesztek. Azt mondom, hogy az emberiség jövője saját kezetekben van, azon képességeteken keresztül, hogy szervezkedtek, és alternatívákat hoztok létre; napi erőfeszítésetekkel, hogy munkát, lakást és földet szerezzetek és hogy aktívan vesztek részt a nagy változási folyamatokban, nemzeti, regionális és globális szinten. Ne veszítsétek el bátorságotokat, szíveteket! 

 

A médiáról ezt mondta (és ezt a NYT szintén nem idézi): „A hírközlési média monopolizálása, amely a konzumizmus elidegenítő példáit kényszeríti ránk, valamint egyfajta kulturális egyöntetűség az új gyarmatosítás egyik formája lett.”  Hangsúlyozta: „Még a bűnt és erőszakot is globalizálták. Így egyetlen kormány sem cselekedhet függetlenül a közös felelősségtől… Mondjuk NEM-et a gyarmatosítás minden régi és új formájára. Mondjunk IGEN-t az emberek és kultúrák találkozására. Legyenek áldottak a béketeremtők. 

 

Beszéde vége felé ezt mondta: „Közös otthonunkat büntetlenül kifosztják, letarolják és kárt okoznak benne… Nem engedhetjük, hogy bizonyos érdekek – olyan érdekek, amelyek globálisak ugyan, de nem univerzálisak – átvegyék és uralják az államokat, a nemzetközi szervezeteket és folytassák a teremtés tönkretételét”. Ennek kell békésen, de keményen ellenállni, mondta a pápa hozzátéve, hogy „védjük meg a Földanyát!”.

 

A fent kivonatolt, korszakos beszédet az MTI és a magyar írott és elektronikus sajtó azóta is elhallgatja. Rájuk is vonatkozik persze Ferenc pápának fentebb már idézett mondata a médiáról: „A hírközlési média monopolizálása, ...... valamint egyfajta kulturális egyöntetűség az új gyarmatosítás egyik formája lett.”