Tudásbázis - lista

Image resize threshold of 10 remote images has been reached. Please use fewer remote images.

A gyógynövények házilagos tartósítása és feldolgozása

Ha magunk gyűjtjük, nem árt azzal is tisztában lenni, hogyan szárítsuk, tartósítsuk gyógynövényeinket. Az ezekkel kapcsolatos tanácsok mellett a feldolgozásról is írunk. Többek között tinktúra, gyógybor vagy olajos kivonat készítéséhez nyújtunk segítséget.

 

Komposztkazán

 Ez a cikk csak egy gondolatébresztőnek szánt rövidke írás, ezért nem foglalkozom részletes műszaki leírással. A lényeg, hogy létezik ilyen és működik, láttam.

 A komposztkazán tulajdonképpen egy nagy kupac, nagyon nedves ágapríték, fél kisujjnyi darabok, amelyet egy magra halmozunk. A mag praktikusan egy feltekercselt padlófűtéscső, az ebben keringő víz fogja a hőt átszállítani a végső felhasználás helyére. Kell még pár olyan cső, amelyen keresztül a nedvességet tudjuk pótolni, illetve a komposztálódáshoz szükséges oxigént bejuttatjuk a kupac belsejébe. A nedvesség adagolásával illetve az utánpótlás leállításával lehet a komposztálódás sebességét, azaz a keletkező hőmennyiséget, vagyis a kazánból kijövő víz hőmérsékletét szabályozni.

Balkonkertészet

Itt a tavasz, irány a terasz! :) Paradicsom, paprika, futóbab, rozmaring, bazsalikom, citromfű.... és mindez nem csak a kiskertben!!

Mi is ez?

Szeretjük a szép, dúsvirágú, sűrűn benőtt balkonokat, teraszokat, erkélyeket. Miért ne termelhetnénk hát valami hasznosat is ezen a kis területen. A balkonkertész kihasználja a legkisebb helyet és lehetőséget arra, hogy a dekoratív virágok mellett (helyett) fűszernövényeket, zöldségeket termesszen, ezzel hozzájárul a család szükségleteinek kielégítéséhez, kapcsolatba kerül a földdel, értelmesen tölti a szabadidejét, az új tapasztalatokkal közösséget talál, közösséget épít. Balkonkertészként az önellátás egy kis szeletét már megoldjuk, ráadásul a saját termésről tudod, hogy milyen körülmények között termett, tudod, hogy vegyszermentes, teljesen friss, nincs csomagolva, tartósítva. Takarékos és környezetkímélő.

Mit egyen a gyerek, ha sportol?

A rendszeres mozgás az egyik legjobb eszköz egészségünk megőrzéséhez. Fontos azonban, hogy ehhez olyan étrendet társítsunk, amely kielégíti a szervezet megemelkedett tápanyag-szükségletét. Gyermekeknél különösen figyelni kell, mivel a gyors növekedés miatt egyébként is eltérhet tápanyagigényük a felnőttekétől.

Az Egészségügyi Világszervezet javaslata szerint az 5-17 év közötti gyermekeknek és serdülőknek naponta legalább hatvan percnyi, növekvő intenzitású testmozgást kellene végezniük egészségük megőrzéséhez. Sajnos jelenleg az európai fiatalok többsége nem teljesíti ezt a szintet. A HELENA projekt (Healthy Lifestyles in Europe by Nutrition in Adolescence) legújabb kutatása szerint a tizenéves fiúknak csak 57%-a, míg a hasonló korú lányoknak mindössze 28%-a mozog rendszeresen legalább napi hatvan percet. Pedig ezzel számos egészségügyi problémát megelőzhetnének. A testedzés ugyanis hozzájárul a motoros képességek és a koordináció fejlődéséhez, erősíti az izmokat és a csontokat, pozitív hatással lehet a vérnyomásra, valamint segít megelőzni és leküzdeni a gyermekek körében is egyre terjedő elhízást.

Számolni kell azonban azzal, hogy a fizikai igénybevétel mellett a növekedési és érési periódus is fokozott tápanyag- és energia-bevitelt kíván, így az étrend kialakításakor ezeket a tényezőket egyszerre kell figyelembe venni. Megfelelő energia-bevitel nélkül a gyermek fáradtnak érezheti magát, súlyt veszíthet és gyengén teljesíthet mind mentálisan, mind fizikailag, hosszú távon pedig növekedési és csontegészségi problémák is felléphetnek.

Fűtés "sörkollektorral"


Biztosan hallottatok már róla, itt gyakorlati példát is láthattok rá hogyan készíthetitek el, saját napkollektorotokat, akár sörös dobozokból.

 

 

 

 

 

Vetőszalag - házilag

Nyakunkon a tavasz, kezdődhet a veteményezés.  Aki már próbálta  tudja, hogy az apró magvak földbe juttatása nem is olyan egyszerű. Van, aki homokkal keverve szórja el, van aki nedves homokkal összekeveri, mézes mackós flakonba tölti és abból nyomja a magágyba. Mindegyik megoldás hátránya, hogy a tőtávolságot, nem tudjuk meghatározni, ezért kelés után ritkítani kell a sorokat, ami nemcsak fárasztó, de nem is túl gazdaságos megoldás. Erre a problémára frappáns megoldás a vetőszalag, amivel két baj van. Drága, és fajtaválaszték jóval kisebb, mint tasakos vetőmagé. Ezért a környezettudatos kertész maga készíti a vetőszalagját a hosszú unalmas téli estéken, és így a saját szedésű magjait is hatékonyan el tudja vetni.

Mi az, hogy nincs jonatán alma? – Fémzárasat vagy szabadat? (Kiváló film a Védegylettől)

 

A FAO adatai szerint az áruházláncok és a mögötte álló sablonos élelmiszertermelés miatt mára eltűnt növényeink 75 %-a. Jelenleg 12 növény és 5 állatfaj tart el minket. Ez az „ipari méret logikája”, és erre épül minden, termesztés, kereskedelem, stb. Jó ez így?

Az egyöntetűség és az állandóság elve megkívánja, hogy az élelmiszertermelésben ugyanaz a növény kerüljön nap, mint nap termesztésre, feldolgozásra és eladásra, hisz az áruházláncok polcairól, ahogy a film is mutatja, kétségtelenül pl. csak ugyanolyan (ízetlen) sárgadinnye adható el, - mely három hétig is eláll ugyanott -, míg az ízes magyar pl. nem, mert az néhány nap alatt tönkremegy. Mindez azonban azt jelenti, hogy Európa szerte olyan növényeket vásárolnak az emberek, melyek rég nem „produkálják azt, amit hagyományos, szupermarketekben nem, csak őstermelői piacokon kapható ősrégi társaik. Azaz a répa vesztett répaságából, az előbb hivatkozott dinnye pedig dinnyeségéből. Mennyi lehet benne pl. a vitamin vagy az ásványi anyag tartalom? Ez érdekelheti legkevésbé a vásárlót, ha a tömegtermelésből adódóan a paradicsom pl. jóval olcsóbb, mint máshol.

Karácsonykor is Óvjuk Isten kedves művét, a teremtett világot!

A karácsony a szeretet ünnepe, nem pedig a vásárlásé. A karácsonyi költekezések a jövő nemzedékek éléskamráját terhelik.

  • Fejezzük ki szeretetünket tárgyak vásárlása helyett közös élményekkel, az elmaradt beszélgetések bepótlásával, családunkat ajándékozzuk meg a figyelmünkkel!
  • Készítsünk saját magunk ajándékokat lehetőleg természetes, vagy újrahasznosított alapanyagokból! Vásároljunk tartós, természetes anyagokból készült, jó minőségű tárgyakat, amelyek hosszú élettartamúak!
  • Az ajándékot tegyük textilzsákba, válasszunk újrahasznosított csomagolópapírt, vagy például borítsuk le egy nagy lepedővel a fa alatti területet, ami alatt rejtőzhetnek az ajándékok!
  • Válasszunk gyökeres fát, vagy béreljünk egyet, így az ünnepek után nem a szeméttelepen, hanem az erdőben végezheti ünnepi kedvencünk. Gerillakertészek is lehetünk, a cserepes fát elültethetjük a kiserdőben, vagy közterületen.
  • Idén figyeljünk oda arra is, hogy a karácsonyi vacsorához a hozzávalók honnan származnak, milyen eljárással készültek, késztermékekből válasszunk olyat, melyek nem tartalmaznak tartósítószereket. Használjuk ki a bemelegített sütő teljes kapacitását! A kukta gyors és energiatakarékos. Ügyeljünk a mértékletességre, fogyasztható mennyiségű ételt készítsünk!
  • Lakás és karácsonyfadíszeinket készítsük természetes alapanyagokból. Esetleg vásároljunk kézművesektől, így támogatva a hazai mestereket.
  • Karácsony után sok a feleslegesnek tűnő szemét, de nem minden hulladék szemét. Egy jelentős részét újra lehet házilag hasznosítani, a maradékot pedig gyűjtsük szelektíven!

A karácsony legszebb dísze egy összetartó család és nem az ajándékhalom egy agyonégőzött fa alatt.

 

Áldott karácsonyi ünnepeket kíván a Teremtésvédelmi munkacsoport!

Mi a permakultúra?

A permakultúra alapgondolatát az ausztál Bill Mollison, és David Holmgren publikálták az 1970-es években. Az a meggyőződés sarkallta őket, hogy ha az emberi társadalom továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak fölélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot, és önmagát is. A permakultúra megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén, és szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza az fogyasztás csökkentésének, az energiamegtakarításnak, és a természetből való "házi" energianyerés különféle módozatainak fontosságát.

A permakultúrás tervezés a gazdálkodás valamennyi elemét (növényeket, állatokat, építményeket, domborzatot, táj, és vízrajzi adottságokat) egy egységes ökológiai rendszerré szerkeszti össze, amelyben az előre megtervezett módon létrejövő kapcsolathálózaton keresztül az egyes elemek produktivitása, használhatósága javul, a ráfordítás (ápolás, takarmány, gyógyszerek, elhelyezésre szolgáló épületek) csökken. A rendszernek része az ember is, tehát a permakultúra egyben emberi élőhelyeket is teremt. Célja az is, hogy pozitív közösségi kapcsolatokat teremtsen emberek, embercsoportok között. A piaci értékesítést nagyban segíti, hogy a helyi értékesítés különféle formái alakulnak ki. Ilyenek a városok, és a közelben élő biogazdák között szerveződő zöldség előfizetés, "box-rendszer", a termelők-fogyasztók szövetkezése, a szívesség bank, a helyi "etikus befektetéseket" szolgáló pénzügyi szervezetek, stb.). Mindezek több helyen megvalósultak már a világban, az élővilág védelmét, szép természetes környezetet, pozitív közösségi kapcsolatokat, és a szükségleteket egészséges, változatos módon kielégítő gazdasági termelést hozva létre.

Tartalom átvétel