Vegyi kockázatot jelentenek a szélkerekek

A környezetkímélőnek tartott megújuló energiaforrást hasznosító szélkerekek előállítása és használata elgondolkodtató környezeti terhet jelent. Egy-egy 3 megawattos szélturbina gyártásához két tonna ritkaföldfém felhasználása szükséges. A jellemzően kínai külszíni bányákból származó alkotót hatalmas energiafelhasználással és környezetkárosítással gyűjtik össze.
 
A szélkerekeket polikarbonátból készítik. Ezen műanyag egyik fő alkotója a széles feléhasználási körű (pl. hőpapír, fogtömés, epoxigyanták) biszfenol-A (BPA). A hormonhatású vegyületet a kockázatok miatt már nem lehet felhasználni a világ számos térségében – így az EU-ban sem – a cumisüvegek előállításához.
 
Egy 1,5 megawattos szélkerékhez összességében 10 tonna BPA-t tartalmazó lapát szükséges, ami a környezeti viszontagságok miatt folyamatosan szennyezheti a környezetet a kockázatos vegyülettel. A lapátok használhatatlanná válása után azok újrahasznosítása, ártalmatlanítása nem megoldott, így hosszú távú kockázatot jelenthetnek.
 
A Levegő Munkacsoport szerint az energiatermelés környezeti kockázatainak csökkentéséért nem az erőművi beruházásoknál kell tenni, hanem a fogyasztók szintjén. Tudatos és takarékos energiahasználattal jelentős mértékben csökkenthető egy lakás, vagy intézmény energiafelhasználása. A fenntarthatóság és a takarékosság szempontjából a legfontosabb, hogy csak olyan műszaki cikkeket vásároljunk, üzemeltessünk, amelyekre valóban szükségünk van! Nézzünk utána az egyes eszközök energiafogyasztásának!
 
Figyeljünk arra, hogy sok termék (pl. TV-adapterek, mobiltöltők) jelentős energiát használ készenléti állapotban (stand by üzemmódban) is! Ha kiaknáztuk a fentiekben rejlő lehetőségeket, akkor érdemes elgondolkozni az elavult eszözeink takarékosabbra cserélésében, de akkor is vegyük figyelembe, hogy egy A++-os szobányi hűtőszekrény lehet, hogy több energiát fogyaszt, mint egy lényegesen kisebb, de valamivel rosszabb minősítésű darab.
 
Az eredeti, angol nyelvű cikk itt érhető el.