Rio+20 – Úton a fenntarthatóság felé

Image resize threshold of 10 remote images has been reached. Please use fewer remote images.

Fenntartható társadalom – merre haladunk?” címmel, állami és környezetvédelmi civil partnereit is bevonva rendezett konferenciát a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ) április 25-én, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).

Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a mai kor globális gazdasági és pénzügyi rendszerei fenntarthatatlanok. Egyes előrejelzések szerint a közeljövőben sokkal mélyebb gazdasági és pénzügyi válságra számíthatunk, mint a 2008. évi volt. Egyre több olyan folyamatnak lehetünk szemtanúi, amely a különböző válságok (ökológiai, társadalmi, gazdasági) mélyülésére utalnak. Megoldást csak az kínálhat, ha az emberiség fejlődése jelentős irányváltással a fenntarthatóság felé fordul, támogatva a valódi fenntartható fejlődés folyamatát. Ennek iránya a helyi gazdaság, a helyi közösségek erősítése, a helyi és globális erőforrások korlátainak meg- és beismerése, bölcs és fenntartható használata.
A Magyar Természetvédők Szövetsége a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázati forrásának támogatásával valósítja meg azt a programsorozatot, amely során az említett problémakört tudatosítják a társadalomban és a döntéshozók körében: a Rio+20 konferenciára való felkészülési folyamatban, majd a nemzetközi konferenciát követően is hazai találkozókat szerveznek. A fenntartható fejlődés témájában elismert szaktekintélyeket konferenciákra hívják össze, valamint aktívan részt vesznek a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia alakításában.
 
Szemléletváltást, valamint a globális társadalmi, gazdasági és környezeti problémákra adott megfontolt, tudományos alapokon nyugvó válaszokat sürgettek a fenntartható társadalomról szóló konferencia előadói.
 
"A Föld és az emberi társadalom közötti egyensúly megbomlott" – e felismerés indította el a világ kutatóit, politikusait és civil szervezeteit az úgynevezett riói folyamat útján, emlékeztetett rá Láng István akadémikus az MTA zsúfolásig megtelt nagytermében. Áttekintve az elmúlt négy évtized nemzetközi erőfeszítéseit, az Akadémia Környezettudományi Elnöki Bizottsága, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége által rendezett konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelem ügye elválaszthatatlan a társadalmi folyamatoktól és a gazdasági változásoktól.
 
Paradigmaváltást sürgetett a természeti erőforrások felhasználásában Németh Tamás, az Akadémia főtitkára, az MTA elnöke által 2008-ban létrehozott Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB) elnöke. Az akadémikus szerint az emberek gondolkodásmódjának megváltozása nélkül elképzelhetetlen, hogy a Föld egyre növekvő lakossága képes legyen megoldani súlyosbodó problémáit. Az energiahordozók, valamint a stratégiai jelentőségű víz és termőföld aránya az emberiség lélekszámához képest folyamatosan csökken. "Meg kell teremteni az igények és lehetőségek egyensúlyát" – fogalmazott.
 
Drámainak nevezte a környezeti változások, valamint a kapitalizmus működéséből fakadó értékrendbeli problémák miatt kialakult, földrészeken átívelő válságot Vida Gábor. Az akadémikus tudományos cikkek főbb megállapításait, valamint adatokat, statisztikai összeállításokat ismertetve mutatta be a klímaváltozás folyamatát. A globális felmelegedés hatásairól szólva kiemelte: félóránként kihal egy faj a Földön, miközben – idézte az Amerikai Tudományos Akadémia (PNAS) folyóiratának egy korábbi cikkét – „nem váltottunk stratégiát a »megtelt Föld« új helyzetére”.
 
Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára az úgynevezett Rio+20 folyamat részét képező idei nyári konferencián képviselt magyar álláspontot ismertette előadásában. Mint elmondta, Magyarország arra törekszik, hogy minél több kitörési lehetőséget biztosítson a fenntartható – különösen a vízgazdálkodással kapcsolatos – technológiák számára. Az államtitkár elmondta, hogy a nemzetközi konferencia célja egy olyan záródokumentum összeállítása, amely választ keres többek között az olyan problémakörökre, mint a zöld gazdaságban elérhető kapacitásfejlesztés, a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó intézményrendszer reformja, a fejlődő országok számára nyújtható új, addicionális finanszírozási lehetőségek vagy a Föld állapotának rendszeres figyelése.
 
A magyar delegáció által képviselni tervezett prioritások elsősorban az országprofil erősítése, valamint kitörési lehetőség biztosítása hazai fenntartható technológiák számára.
 
Láng István akadémikus zárszóként javasolta, hogy a konferencia szervezői írjanak egy összegzést az elhangzottakból, ezzel is segítve a kormányzati felkészülést a Rio+20 konferenciára. A korábbiaknál intenzívebb dialógusra van szükség a politika és a társadalmi szféra között, beleértve a civil szervezeteket, természet- és környezetvédelmi szervezeteket, a kultúra képviselőit is – ha értékrendváltozást akarunk, akkor a művészetek, kultúra, tudomány, informatika pozícióit is meg kell erősíteni.
 
A riói folyamat
 
1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az első Környezet és Fejlődés Világkonferenciát, amelyen elfogadták a „Feladatok a XXI. Századra” című dokumentumot és több fontos egyezményt. A riói csúcs lett a kezdete fenntartható fejlődés globális folyamatának. Létrehozták a Fenntartható Fejlődés Világbizottságot, amelynek fő feladata az elfogadott dokumentumok végrehajtásának követése és segítése. Az elmúlt 19 évben számos konferenciát szerveztek a világban a fenntartható fejlődés megvalósításának elősegítésére, amelyek közül a legnagyobb a 2002. évi johannesburgi Fenntartható Fejlődési Világkonferencia volt. 2012. júniusában Rióban kerül sor a következő Világtalálkozóra, amelynek fő célja az elmúlt húsz év folyamatainak értékelése és két kiemelt témakör, a zöld gazdaság és a fenntartható fejlődés intézményrendszerének megvitatása.