Megjelent anyagok

Népdalok hőse

Magas bolti árak, vegyszerrel kezelt zöldségek? Nem probléma, ha kikerüljük a hagyományos kereskedelmi csatornákat, és magunknak termelünk friss és egészséges biozöldséget. A kertben nem csak a gyep mutat szépen, hanem a veteményes is. Háztáji sorozatomban ma az egyik legalapvetőbb termény, a vöröshagyma kerül sorra!
 
Ha van zöldségféle, ami nem szorul különösebb bemutatásra, az a vöröshagyma. A népdalban is megénekelt zöldség a magyar konyha egyik alapeleme, a makói vöröshagyma pedig igazi hungarikum. Hagymát a zsíroskenyértől a pörköltön át, a panírozott karika készítéséig sokmindenre használunk, hagyma nélkül nincs vasárnapi ebéd. Ezért érdemes felvenni a háztáji listára, főleg, mert nem egy túl bonyolultan nevelhető terményről van szó.

Tündérkertek

2009 óta már mintegy ötven, az őshonos magyar gyümölcsfa-fajták bázisául szolgáló, a mozgalom megálmodói által tündérkerteknek keresztelt gyümölcsöskert került létrehozásra Kárpát-medence szerte. A mozgalmat a Vidékfejlesztési Minisztérium is támogatja, az őshonos gyümölcsfajták szaporítását és árusítását pedig kormányrendelet teszi lehetővé.

Nem pusztán a gyümölcsmentés, hanem az ősi kárpát-medencei gyümölcsfajták megőrzésével a magyar örökség megóvása is a cél. Ezek a fajták sok-sok évszázad alatt tökéletesen alkalmazkodtak környezetükhöz, ellenállóak és általában vegyszeres kezelés nélkül is termeszthetők. Az ősi gyümölcsfajtáinkból több ezret őriznek a hazai génbankok, ez pedig különösen fontos lehet akkor, amikor a hiper- és szupermarketek polcain csak szegényes fajta választékkal találkozhatunk. A gazdaságosan csak egy-két fajtát termelő nagyüzemi gyümölcstermesztés a biodiverzitás szegényedéséhez, tájfajtáink eltűnéséhez vezethet. A kezdeményezés kultúrális/gasztrokultúrális jelentősége óriási, hiszen a gyümölcstermesztéshez receptek és hagyományok kötődnek.

http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/03/30/15/Vissza_a_gyokerekhez.aspx 

 http://onp.nemzetipark.gov.hu/print.php?pg=menu_2809&nyelv=0 

 

Hadat üzen az EU a műanyaghulladéknak

Konzultációra hívja az Európai Bizottság az ipari szereplőket a műanyag-hulladékok rohamosan növekvő mennyiségének csökkentése céljából. A testület által elfogadott zöld könyvvel az EU jogszabályi garanciákat hozna a hulladék keletkezésének megelőzésére és az újrahasznosítás fokozására.
 
Európai uniós műanyaghulladék-stratégia kidolgozását tűzte ki célul az Európai Bizottság, ennek első lépéseként csütörtökön zöld könyvet fogadott el a testület, amellyel konzultációt indít útjára az érintettek körében.

Energiaválság, járványok, éhínség: milyen házban vészelhetjük át a világvégét?

„Nehéz felfogni a mai ember számára, hogy milyen válságos helyzetben vagyunk, milyen nehézségekbe sodortuk magunkat saját életformánk következtében és annak folytathatóságának érdekében. Nemzedékünk, ha nem változtatja meg magatartását, meg fogja érni a körülöttünk lévő mesterséges világ fokozatosan gyorsuló, hatványozott ütemű összeomlását.”

Tovább >>

Hit és szeretet

Amikor elkezdtük az idei Nagyböjtöt, és vele együtt elmélkedés-sorozatunkat az erényekről a teremtett világ iránti keresztény felelősség fényében, még XVI. Benedek volt Róma püspöke és az egész világ katolikusainak Szentatyja. Mire a Nagyhéten záróelmélkedésünkhöz értünk, már Ferenc pápa gyakorolja ugyanezt a péteri szolgálatot. Egy pápával indultunk, aki minden elődjénél markánsabban kiáltotta bele a világba – gondoljunk csak például 2010-es újévi üzenetére – a teremtett valóság és benne az ember tiszteletének sürgető szükségességét; és utódjának idején „érkezünk”, aki mindjárt első megszólalásaiban – és gesztusaiban – meghökkentő konkrétsággal fejezi ki elszántságát ennek az evangéliumból fakadó követelménynek a megélése iránt. Az elején XVI. Benedekre figyeltünk, aki korunk valószínűleg egyik legnagyobb átlátóképességű gondolkodójaként az egész teológiatörténetet felölelő és ugyanakkor messze előremutató alapossággal és pontossággal volt képes kifejteni a hit tanítását; most pedig Ferenc pápa ritmusát igyekszünk felvenni, aki radikális egyszerűséggel valósítja meg a szeretetben ennek a hitnek kézenfekvő következtetéseit. Szükség volt az előző pápa nagyon tiszta hit-alapozására, hogy aztán az Egyház bátran követhessen egy ilyen dinamikus meghívást a cselekvésre; és itt az ideje a tettekre váltott szeretetre tenni a hangsúlyt, ha már egyszer elméletileg ennyire jól körvonalazódott a küldetés...

A házad: a kerted

 

Ilyenkor tavasszal, akinek akár csak egy zsebkendőnyi földje is van, azt könnyen elkapja a kertészkedési láz. De vajon mit érdemes vetni, ültetni annak, akinek csak egy balkon vagy egy folyosó áll a rendelkezésére? Milyen növények maradnak meg a cserépben, balkonládában? És virágot vagy inkább zöldséget, gyümölcsöt termesszünk?
 
A zsebkertészeknek szóló számos jó tanács közül az biztosan megfontolandó, hogy a veteményezés előtt alaposan meg kell gondolni, hogy a kifejlett növényeink mekkorára nőnek majd és mennyi napfényt igényelnek. A vízigényt vagy a szárazság tűrőképesség esetleges hiányát locsolással lehet kompenzálni, de a növények mérete és a hely adottságai meghatározóak ahhoz, hogy ne csak a munkát élvezzük, de a kertészkedés eredményének is örülhessünk.

Íztelen paradicsom helyett inkább termesszünk ízeset

A boltokban kapható paradicsom szép, kemény, jobb esetben piros színű és esetleg még emlékeztet is az íze a paradicsom eredeti ízére. Aki azonban mégsem elégedett azzal a gyümölccsel, amit a boltok kínálnak számára, bátran próbálkozhat saját termesztéssel.  Elképzelhető, hogy nem sikerül tökéletesen szabályos formát, szuper sokáig eltartható állagot elérni, de valódi piros, zamatos paradicsomot minden bizonnyal igen.

A paradicsom a benne lévő cukortól lesz édes, kellemesen savas, zamatos gyümölcs. Az elállóság azonban ma már fontosabb a kereskedelemben, mint az íz, szín, és zamat. Amerikai biokémikusok egy csoportja megvizsgálata mi áll a dolgok hátterében, és miért íztelenebb a ma kapható paradicsom, mint a szabadföldön, hagyományos termesztésben előállított. A paradicsom sejtekben lévő kloroplasztok teszik lehetővé, hogy a napsugarak hatására a paradicsomban cukrok és más, például a színért felelős vegyületek keletkezzenek. Mivel a nagyüzemi előállításban nagyon fontos, hogy a növényeken lévő bogyók egyszerre érjenek be, ezért a fejlődési fázis bizonyos részeit „átugorták” a növénynemesítők, és a jobb állag elérése miatt, azokat a növényeket termesztették tovább, melyek a cukorképződést is befolyásoló gént már nem tartalmazzák. Így jóval tartósabb és a szedés szempontjából ideális, egyszerre érő fajtákat sikerült előállítani. (168 Óra Online, 2012) Az üvegházi és fóliás hajtatásban főleg ezek a fajták terjedtek el hazánkban is. Ma már szerencsére próbálják orvosolni a paradicsom íz hiányát, és kísérleteznek olyan fajtákkal is, melyek nem rendelkeznek ilyen fogyatékossággal. A hazai paradicsomimádóknak azonban nem kell várniuk az újabb kutatási csodákra, hiszen a szabadföldben, napon érlelt tájfajtáik már évszázadok óta tudják ezeket a minőségi jellemzőket produkálni.    

Élet a tanyán, villany nélkül

Ma már nehezen tudjuk elképzelni az életet elektromos áram nélkül, holott ahhoz, hogy egész évben minőségi és tartós élelmiszerekhez jussunk nem kell villamos energia. Így az áram nélküli tanyákon is gond nélkül megoldható az élelmiszerek tárolása. A régi paraszti világban a tanyákon villany nélkül is remekül megoldották az élelmiszerek tarolását, tartósítását. A pincék, vermek, kamrák, ásott kutak tökéletes helyek voltak arra, hogy tiszta és biztonságos környezetet nyújtsanak a család élelmének. Ezek a technikák ma is tökéletesen működnek, sőt jóval olcsóbban képesek biztosítani az évi szükséglethez való alapanyagokat.

Ferenc pápa homíliája

Ferenc pápa a március 19-én bemutatott szentmisén, amelyen péteri szolgálatát megkezdte, hangsúlyozta: őrizzük meg a teremtett világot, legyünk egymás őrzői.
 
 
Ferenc pápa köszönetet mondott az Úrnak, hogy Szent József, az egyetemes Egyház védőszentje ünnepén kezdheti meg péteri szolgálatát. Utalt arra, hogy ez a nap elődje névnapja is, akivel egységben van az imádságban, egymás kölcsönös szeretetében és elismerésében.

Az okosság: az igazság megtalálásának képessége

Az okosság erénye a cselekvés világában az erkölcsi látást jelenti. Képessé teszi az értelmet arra, hogy egy-egy konkrét esetben ki tudja választani a lehetséges cselekvések közül a célravezetőt.
 
Az okosság pontos megvilágításához álljon itt egy részlet a Katolikus Egyház Katekizmusából:
„Az okosság az az erény, amely a gyakorlati értelmet fölkészíti arra, hogy minden helyzetben fölismerje igazi javunkat, és annak megtételéhez megtalálja a helyes eszközöket. (...) Az okosság a «megtehető dolgok helyes szabálya» – írja Szent Tamás Arisztotelészt követve.” Az ókorban az erények kocsisának tartották (Auriga Virtutum), amely „szabályt és mértéket szabva irányítja a többi erényt. Az okosság vezérli közvetlenül a lelkiismeret ítéletét. Az okos ember ezt az ítéletet követve dönti el és rendezi el magatartását. Ennek az erénynek köszönhetően tudjuk tévedés nélkül alkalmazni az erkölcsi alapelveket konkrét esetekben, és győzzük le a teendő jó és a kerülendő rossz körüli kétségeket.” (KEK 1806)
Az okosság erénye a konkrét élethelyzetek értékelésében és az ott meghozott helyes döntésekben mutatkozik meg. Élet-érzék, realitás-érzék ez, amely az adott élethelyzetet az ember igazi javának, az üdvösségnek távlatában értékeli. Az okosság a hit tekintete, amely azt kérdezi: mit kell tennem egy adott szituációban, mi itt Isten akarata?
Az okosság irányítja a többi erényt: az igazságosság, az erősség, a mértékletesség és a többi erény azért erény, mert okos, vagyis az üdvösségre tekint. A spontán módon véghezvitt helyes cselekedet az értelem fénye által lesz értékes emberi cselekedetté. A bűn mindenképpen oktalanság, mert az embert vesztébe irányítja.
Tartalom átvétel