Rendes ember nem sózza a járdát, a többinek meg tilos!

cs, 2012/12/13 - 12:10
Forrás: 
kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu

 

A járdasózás kedvezőtlen hatásairól sokat olvashatunk, de még mindig nagyon népszerű módszer, annak ellenére, hogy a fapótlások költsége és az ökológiai károk jócskán meghaladják a konyhasó olcsóságának előnyeit! Ezen okokból kifolyólag 2010-ben korlátozták használatát.
 
A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008 (XII.30.) számú kormányrendelet szerint 2010. szeptember 1-jétől a belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
Azaz nem teljes körű tiltásról, hanem korlátozásról van szó, bár a sózást az önkormányzatok kiterjedtebben is tilthatják helyi rendeleteikben.
 
Az elmúlt két év tiltása egyelőre nem hozott áttörő eredmény, nem ismert, hogy hány eljárás indult volna a kormányrendeletben foglaltak megsértése miatt.
 
A sózás ártalmas hatásai:
 
  •  az út menti fák a sózás miatt nem képesek elegendő vizet felszívni, ezért kiszáradhatnak;
  •  a só a talajban számos fontos tápanyagot kiszorít;
  •  az alacsonyabb rendű állatok számára különösen káros (rovarok, talajlakó élőlények);
  •  a sózott járdafelület kellemetlen a háziállatok számára is (kutyák macskák);
  •  nem pontszerű szennyezés, a lefolyó víz magával szállítja a sós lét a felszíni vizekbe (halpusztulás);
  •  reakcióképes légszennyező anyagokkal;
  •  tönkreteszi lábbelinket, károsítja az autók és kerékpárok gumiját, alvázát, s idővel "megeszi" az aszfaltot és a betont is.
 
A só helyett tehát használjunk alternatív anyagokat: a zeolit, a fűrészpor és a lefagyott jég és hó olvasztását a konyhasónál sokkal hatékonyabban végző, a növényeket nem károsító acetátok és karbamid alapú jégolvasztó szerek. További kiváló módszer a hó ellapátolása, seprése a ház előtti járdáról (ez nem utolsó sorban jó lehetőség egy kis testedzésre is), így az említett anyagokból is lényegesen kevesebb jut a talajba! 
 
Az egyes alternatív síkosítás mentesítő anyagokról további hasznos táblázat: http://levego.hu/hirek/2010/12/sohalal
 
Ideje lenne tehát a só által okozott károkat forintosítani, s talán a közvetett költségek láttán más döntéseket hozni, amikor a téli síktalanítás kérdéseit tárgyalják a felelősök. Persze az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Fenntarthatósági Jelentésében azt olvashatjuk: "Az autópályákra kiszórt só pálya melletti növényzetre gyakorolt káros hatása nem mutatható ki."
 
Érdekes eredmény, erre a módszerre kíváncsiak lennénk! Ezt a "nem mutat hatást" műszert elég sok helyen használják!